Új podcast sorozatot indítunk a klímaváltozás és biztonság kapcsolatáról
01.10.2025
Tibor Schaffhauser

A klímaváltozásnak már napjainkban is sokféle negatív hatása van, amelyek a jövőben még tovább sokasodhatnak. Az ezekre történő megfelelő felkészültség hazánk biztonságpolitikai tervezésének részévé kell, hogy váljon. Ennek érdekében szakmai műhelyünk új beszélgetéssorozatot indít, ahol a klímaváltozás és biztonság kapcsolatát járjuk körbe.


A Green Policy Center 2023-ban indított „Klíma és Biztonság” projektjének célja, hogy elősegítsük a téma megjelenítését a hazai közbeszédben, meginduljon a szakmai párbeszéd és rendelkezésre álljanak a megfelelő szakmai anyagok a továbblépéshez. Projektünk keretében áttekintettük eddig és értékeltük azokat a környezeti kihívásokat, amelyek kezelésére hazánk jelenleg még nem készült fel megfelelően, vagy amelyek közép- és/vagy hosszú távon válhatnak biztonsági kihívásokká, amennyiben nem teszünk ellenük időben. Ezen felül szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaztunk, mivel álláspontunk szerint hatásosabb és költséghatékonyabb ezeket a politika rendes menetében és nem vészhelyzeti intézkedésekkel kezelni.

Annak érdekében, hogy a téma a tudományos és szakmai körökön túl minél több érdeklődőhöz eljusson, 2025 januárjától egy új beszélgetéssorozatot indítunk útjára, ahol meghívott szakértőinkkel a klímaváltozás és biztonság kapcsolatát járjuk majd körbe. A beszélgetések keretében igyekszünk végigvenni a projekt keretében kezelt területek kihívásait, mint az energiaellátás biztonsága, vagy az élelmezésbiztonság, de szeretnénk majd ezek komplex kapcsolatára is felhívni a figyelmet.

Az első januári beszélgetés keretében a projekt tanácsadó testületének tagjaival dr. Huszár Andrással, szakmai műhelyünk igazgatójával; dr. Pálvölgyi Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Tanszékvezető egyetemi docensével és Stratégiai Dékánhelyettesével, valamint dr. Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársával fogunk beszélgetni a klímaváltozás és biztonság általános kapcsolatáról. Ezt követően a beszélgetéssorozat későbbi epizódjaiban egyes témákban fogunk jobban elmerülni, elsőként a biológiai sokféleség és a biztonság kapcsolatát beszéljük át meghívott vendégünkel.

A podcast beszélgetés elérhető lesz honlapunkon és a Spotify csatornánkon, míg a „Klíma és biztonság” projektünk keretében született elemzésünket és javaslatcsomagunkat alább érhetik el:


Kapcsolódó bejegyzések

Az ENSZ Közgyűlése támogatja a világ legfelsőbb bírósága által meghatározott „klímakötelezettségeket”

Az ENSZ Közgyűlése támogatja a világ legfelsőbb bírósága által meghatározott „klímakötelezettségeket”

Az ENSZ Közgyűlése 2026 májusában történelmi jelentőségű határozatot fogadott el, amely támogatja a Nemzetközi Bíróság (ICJ) korábbi klímaügyi tanácsadó véleményét az államok klímavédelmi kötelezettségeiről. A döntés fontos mérföldkő a nemzetközi klímapolitikában, mert megerősíti: a klímaváltozás elleni fellépés nem pusztán politikai vállalás vagy önkéntes együttműködés kérdése, hanem egyre inkább nemzetközi jogi kötelezettségként jelenik meg.

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány 2030-ig lesz hivatalban, vagyis ez a ciklus az évtized végéig tartó klíma- és energiapolitikai célok elérésében döntő jelentőséggel bír – az ezen szakpolitikák terén nyújtott előrelépés pedig Magyarország versenyképességét is fellendítheti. Bár vannak bíztató eredmények, sok szempontból jelentős az elmaradás, késés. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mik a legsürgősebb, illetve négyéves időtávon legfontosabb intézkedések, amelyekkel érdemes kezdeni.

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus ismét megmutatta, mennyire sérülékeny a fosszilis alapú világgazdaság. Amint nőtt a feszültség a Közel-Keleten, az energiaárak azonnal emelkedni kezdtek, mert a piacok az ellátás biztonságát féltik. A mostani válság ezért nemcsak geopolitikai esemény, hanem újabb emlékeztető arra, hogy az energiaellátás biztonsága és a zöld energiaátmenet valójában ugyanannak a stratégiai kérdésnek a két oldala.