Új podcast sorozatot indítunk a klímaváltozás és biztonság kapcsolatáról
01.10.2025
Szerző: Tibor Schaffhauser

A klímaváltozásnak már napjainkban is sokféle negatív hatása van, amelyek a jövőben még tovább sokasodhatnak. Az ezekre történő megfelelő felkészültség hazánk biztonságpolitikai tervezésének részévé kell, hogy váljon. Ennek érdekében szakmai műhelyünk új beszélgetéssorozatot indít, ahol a klímaváltozás és biztonság kapcsolatát járjuk körbe.


A Green Policy Center 2023-ban indított „Klíma és Biztonság” projektjének célja, hogy elősegítsük a téma megjelenítését a hazai közbeszédben, meginduljon a szakmai párbeszéd és rendelkezésre álljanak a megfelelő szakmai anyagok a továbblépéshez. Projektünk keretében áttekintettük eddig és értékeltük azokat a környezeti kihívásokat, amelyek kezelésére hazánk jelenleg még nem készült fel megfelelően, vagy amelyek közép- és/vagy hosszú távon válhatnak biztonsági kihívásokká, amennyiben nem teszünk ellenük időben. Ezen felül szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaztunk, mivel álláspontunk szerint hatásosabb és költséghatékonyabb ezeket a politika rendes menetében és nem vészhelyzeti intézkedésekkel kezelni.

Annak érdekében, hogy a téma a tudományos és szakmai körökön túl minél több érdeklődőhöz eljusson, 2025 januárjától egy új beszélgetéssorozatot indítunk útjára, ahol meghívott szakértőinkkel a klímaváltozás és biztonság kapcsolatát járjuk majd körbe. A beszélgetések keretében igyekszünk végigvenni a projekt keretében kezelt területek kihívásait, mint az energiaellátás biztonsága, vagy az élelmezésbiztonság, de szeretnénk majd ezek komplex kapcsolatára is felhívni a figyelmet.

Az első januári beszélgetés keretében a projekt tanácsadó testületének tagjaival dr. Huszár Andrással, szakmai műhelyünk igazgatójával; dr. Pálvölgyi Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Tanszékvezető egyetemi docensével és Stratégiai Dékánhelyettesével, valamint dr. Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársával fogunk beszélgetni a klímaváltozás és biztonság általános kapcsolatáról. Ezt követően a beszélgetéssorozat későbbi epizódjaiban egyes témákban fogunk jobban elmerülni, elsőként a biológiai sokféleség és a biztonság kapcsolatát beszéljük át meghívott vendégünkel.

A podcast beszélgetés elérhető lesz honlapunkon és a Spotify csatornánkon, míg a „Klíma és biztonság” projektünk keretében született elemzésünket és javaslatcsomagunkat alább érhetik el:


Kapcsolódó bejegyzések

 

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az Európai Bizottság bemutatta a régóta várt Tiszta Ipari Megállapodást, amelytől nem kevesebbet vár, mint hogy csökkentse az európai energiaárakat, miközben növeli is a versenyképességet. Hogy a Megállapodás mennyire támogatja az ipar zöldítését és mennyiben az ipari lobbi érdekeit, azt az alábbi gyorselemzésünkben foglaljuk össze.

Milyen klímastratégia az, ami a földgázkitermelés növelését célozza? Érvek és ellenérvek

Milyen klímastratégia az, ami a földgázkitermelés növelését célozza? Érvek és ellenérvek

A Kormány 2024-ben elfogadta a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), amelyben hazánk energiaimportnak való kitettsége elleni intézkedésként a hazai földgáz- és kőolaj-kitermelés felpörgetését is célul tűzte ki. Ennek megvalósítása tulajdonképpen már 2022 óta zajlik. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása ma itthon többségében a földgáz- és kőolajfogyasztás mértékétől függ, tehát annak szintjét mindenképp csökkenteni szükséges. Az már ennél összetettebb kérdés, hogy amíg van földgáz- és kőolajfogyasztás Magyarországon, addig annak kitermelése hol és hogyan történjen?

Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen

Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen

Az USA-ból került a légkörbe az elmúlt 250 év kibocsátásának a negyede, ezzel messze Amerika klímaválság elsődleges felelőse. Ehhez képest az USA az elmúlt 30 évben is csak minimálisan csökkentette kibocsátását – így az, hogy Trump kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből, az ország fontos vállalásai dacára leginkább a zöld átállást segítő nemzetközi szervezetek, a kutatások finanszírozásának leállítása és az amerikai klímadiplomácia megszűnése szempontjából tragikus.