Új podcast sorozatot indítunk a klímaváltozás és biztonság kapcsolatáról
01.10.2025
Tibor Schaffhauser

A klímaváltozásnak már napjainkban is sokféle negatív hatása van, amelyek a jövőben még tovább sokasodhatnak. Az ezekre történő megfelelő felkészültség hazánk biztonságpolitikai tervezésének részévé kell, hogy váljon. Ennek érdekében szakmai műhelyünk új beszélgetéssorozatot indít, ahol a klímaváltozás és biztonság kapcsolatát járjuk körbe.


A Green Policy Center 2023-ban indított „Klíma és Biztonság” projektjének célja, hogy elősegítsük a téma megjelenítését a hazai közbeszédben, meginduljon a szakmai párbeszéd és rendelkezésre álljanak a megfelelő szakmai anyagok a továbblépéshez. Projektünk keretében áttekintettük eddig és értékeltük azokat a környezeti kihívásokat, amelyek kezelésére hazánk jelenleg még nem készült fel megfelelően, vagy amelyek közép- és/vagy hosszú távon válhatnak biztonsági kihívásokká, amennyiben nem teszünk ellenük időben. Ezen felül szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaztunk, mivel álláspontunk szerint hatásosabb és költséghatékonyabb ezeket a politika rendes menetében és nem vészhelyzeti intézkedésekkel kezelni.

Annak érdekében, hogy a téma a tudományos és szakmai körökön túl minél több érdeklődőhöz eljusson, 2025 januárjától egy új beszélgetéssorozatot indítunk útjára, ahol meghívott szakértőinkkel a klímaváltozás és biztonság kapcsolatát járjuk majd körbe. A beszélgetések keretében igyekszünk végigvenni a projekt keretében kezelt területek kihívásait, mint az energiaellátás biztonsága, vagy az élelmezésbiztonság, de szeretnénk majd ezek komplex kapcsolatára is felhívni a figyelmet.

Az első januári beszélgetés keretében a projekt tanácsadó testületének tagjaival dr. Huszár Andrással, szakmai műhelyünk igazgatójával; dr. Pálvölgyi Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Tanszékvezető egyetemi docensével és Stratégiai Dékánhelyettesével, valamint dr. Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársával fogunk beszélgetni a klímaváltozás és biztonság általános kapcsolatáról. Ezt követően a beszélgetéssorozat későbbi epizódjaiban egyes témákban fogunk jobban elmerülni, elsőként a biológiai sokféleség és a biztonság kapcsolatát beszéljük át meghívott vendégünkel.

A podcast beszélgetés elérhető lesz honlapunkon és a Spotify csatornánkon, míg a „Klíma és biztonság” projektünk keretében született elemzésünket és javaslatcsomagunkat alább érhetik el:


Kapcsolódó bejegyzések

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány 2030-ig lesz hivatalban, vagyis ez a ciklus az évtized végéig tartó klíma- és energiapolitikai célok elérésében döntő jelentőséggel bír – az ezen szakpolitikák terén nyújtott előrelépés pedig Magyarország versenyképességét is fellendítheti. Bár vannak bíztató eredmények, sok szempontból jelentős az elmaradás, késés. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mik a legsürgősebb, illetve négyéves időtávon legfontosabb intézkedések, amelyekkel érdemes kezdeni.

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus ismét megmutatta, mennyire sérülékeny a fosszilis alapú világgazdaság. Amint nőtt a feszültség a Közel-Keleten, az energiaárak azonnal emelkedni kezdtek, mert a piacok az ellátás biztonságát féltik. A mostani válság ezért nemcsak geopolitikai esemény, hanem újabb emlékeztető arra, hogy az energiaellátás biztonsága és a zöld energiaátmenet valójában ugyanannak a stratégiai kérdésnek a két oldala.

Klímatudomány a tények utáni világ viharában – beszámoló

Klímatudomány a tények utáni világ viharában – beszámoló

A Green Policy Center vitaest-sorozatának záróalkalma az egyik legnehezebb, mégis legégetőbb témát járta körül: hogyan maradhat hiteles és érthető a klímatudomány egy olyan korszakban, ahol az információbőség sokszor nem tudáshoz, hanem teljes zavarodottsághoz vezet? A beszélgetés résztvevői arra keresték a választ, miként törhető át a dezinformációs zaj, és miért érezzük úgy, hogy bár mindenki hallott már a klímaváltozásról, mégsem értjük igazán, mi történik körülöttünk.