Klímaváltozás és biztonság Magyarországon – szakpolitikai javaslatok
04.15.2024
Szerző: Tibor Schaffhauser

A Klímaváltozás és biztonság Magyarországon című projektünk keretében áttekintettük és értékeltük azokat a környezeti kihívásokat, amelyek kezelésére hazánk jelenleg még nem készült fel megfelelően, vagy amelyek közép- és/vagy hosszú távon válhatnak biztonsági kihívásokká, amennyiben nem teszünk ellenük időben. Ezek kezelésére a projekt keretében szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaztunk.


A Green Policy Center „Klímaváltozás és biztonság Magyarországon” elnevezésű projektjének célja felkért szerzők által készített tanulmányok alapján áttekinteni és értékelni azokat a környezeti kihívásokat, amelyek kezelésére hazánk jelenleg még nem készült fel megfelelően, vagy amelyek közép- és/vagy hosszú távon válhatnak biztonsági kihívásokká, amennyiben nem teszünk ellenük időben. Emellett a projekt célja volt szakpolitikai javaslatok megfogalmazása is, mivel álláspontunk szerint hatásosabb és költséghatékonyabb ezeket a politika rendes menetében és nem vészhelyzeti intézkedésekkel kezelni.

A projekt és a kötet során is a kihívásokat az alábbi fő területek mentén rendezzük össze, ezek: klímamigráció, egészségügyi biztonság, élelmezésbiztonság, vízbiztonság, természeti katasztrófák, energiaellátás biztonsága. Ezek a témák a projekt témameghatározó konferenciáján kerültek kiválasztásra az érintettek bevonásával.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett eredménybemutató konferencián az elmúlt időszakban zajlott kutatások és műhelyviták eredményeit ismerhették meg a stakeholderek a fenti témákban, illetve hallgathattak panelbeszélgetéseket meghívott előadókkal.

A konferencia tanulságait és az elmúlt időszakban zajlott kutatások eredményeit, valamint a szakpolitikai javaslatokat a „Klímaváltozás és biztonság Magyarországon” kötet tartalmazza. Az éghajlatváltozás hatásai mellett a kötet azt is igyekszik számba venni, hogy a magyar hatóságok mennyire felkészültek az esetlegesen biztonsági kérdésként felvetődő kihívások kezelésére, illetve arra, hogy megelőzzék vagy megakadályozzák az egyes hatások biztonságiasulását. Ennek körében azt vizsgáltuk, hogy (1) rendelkeznek-e stratégiával a probléma megoldására vonatkozóan, (2) folytatnak-e vizsgálatokat a hatások és következményeik feltárására, (3) van-e kidolgozott politikájuk/programjuk a hatások negatív következményeinek elhárítására vagy kezelésére, illetve (4) elindították-e ezeknek a politikáknak/programoknak a gyakorlati megvalósítását.

Az összefoglaló jelentés a tanulmánykötet felkért szerzőinek kutatásain és megállapításain alapszik, az összefoglaló jelentés szerzőinek kiegészítéseivel. Az összefoglaló jelentés megtekinthető alább:

GPC-2024_klima-es-biztonsag-kotet_osszefoglalo-jelentes_END-1-2

Az összefoglaló jelentés alapját képező tanulmánykötet és az abban foglalt írások elérhetők alább:

GPC-2024_klima-es-biztonsag-kotet_END-1


Kapcsolódó bejegyzések

Beszámoló „A természettel nem lehet tárgyalni – Tények, tévhitek, és a legfrissebb helyzetkép a klímaváltozással kapcsolatban” rendezvényről

Beszámoló „A természettel nem lehet tárgyalni – Tények, tévhitek, és a legfrissebb helyzetkép a klímaváltozással kapcsolatban” rendezvényről

A Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozat keretében létrejött beszélgetéssorozat második alkalmaként a Green Policy Center által „A természettel nem lehet tárgyalni – Tények, tévhitek, és a legfrissebb helyzetkép a klímaváltozással kapcsolatban” címmel szervezett rendezvény során résztvevők a klímaváltozás várható hatásairól és a technológiai fejlődés szerepéről beszélgettek, kiemelve a szükséges társadalmi változásokat.

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályokat nemrég bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. Bár ez a rendszer itthon még nem közismert, megújított formájában jelentősen hozzájárulhat a hazai épületállomány energetikai felújításához, ami az energia- és klímacélok mellett a rezsiköltségek, hazánk energiaszuverenitása és a gazdaság szempontjából is jó hír.