Miközben Európa több száz milliárd eurót költ újrafegyverkezésre és katonai biztonságának megerősítésére, a V4 országok szakértői arra hívják fel a figyelmet: a klímaváltozás hatásainak figyelmen kívül hagyása hosszú távon alááshatja a térség stabilitását és biztonságát.
Az oroszországi geopolitikai feszültségek növekedésére válaszul az Európai Bizottság bejelentette az ReArm Europe / Readiness 2030 védelmi csomagot, amely 800 milliárd eurós kerettel kíván jelentős beruházásokat eszközölni a védelem területén, haditechnikai eszközök beszerzésére és az európai hadiipar felkészültségének növelésére. Ugyanakkor a klímaváltozás legalább ennyire mély és hosszú távú fenyegetést jelent Európa biztonságára. Hatásai messze túlmutatnak a környezeti szférán: érintik az élelmiszer- és vízbiztonságot, a közegészségügyet, a migrációt, valamint a makrogazdasági stabilitást. Ezért a klímareziliencia kulcselemként kell, hogy szerepeljen Európa biztonsági stratégiájában.
Az Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testülete (EASAC) legutóbbi jelentése is kiemeli: a klímaváltozás és a fokozódó geopolitikai feszültségek egyre inkább veszélyeztetik az energiabiztonságot. Paula Kivimaa professzor, az EASAC energia munkacsoport társelnöke szerint: „Minden fenntartható energiába történő beruházás befektetés a biztonságunkba. Ezzel szemben minden euró, amit energiaimportra költünk, egy elvesztett euró a védelmi képességeinkből.” A hőhullámok, árvizek és aszályok már ma is sújtják a közép- és kelet-európai országokat, és ezek a biztonsági hatások csak súlyosbodni fognak, ha elmarad a hatékony cselekvés.
Ahogy a klímaváltozás gyorsul, úgy válik egyre gyakoribbá a szélsőséges időjárás és az általa okozott károk. Már nem mondhatjuk, hogy ezek a hatások csak a jövő generációit érintik – az elmúlt évtizedekben Európa-szerte már most jelentős károkat láthattunk, amelyek közvetlenül a klímaváltozás negatív következményeire vezethetők vissza. Ezek nem csupán környezetvédelmi problémák, hanem egzisztenciális biztonsági kockázatok, amelyek hatással vannak az emberek megélhetésére, egészségére és a gazdasági stabilitásra.
A szélsőséges időjárási és éghajlati események az elmúlt négy évtizedben összesen több mint 487 milliárd eurós kárt okoztak az Európai Unió 27 tagállamában. Becslések szerint csak az árvizek által okozott éves átlagos gazdasági veszteség meghaladja az 5 milliárd eurót. Az erdőtüzek további évi 2 milliárd eurós kárt okoznak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint az inflációval korrigált éves gazdasági veszteségek átlaga 1981–1990 között 10 milliárd euró volt, míg 2011–2020 között már 14,7 milliárd euróra nőtt. A károk nemcsak gazdasági természetűek: 1980 és 2020 között több mint 138 000 ember vesztette életét az EU-ban szélsőséges időjárási és klímaesemények következtében.
Forrás: EEA
A közép- és kelet-európai régió is súlyosan érintett. A közelmúltból emlékezetesek a 2024-es pusztító árvizek képei, amelyek a térség több országát is sújtották.
A Koalicja Klimatyczna jelentése szerint a klímaváltozást nemzeti biztonsági fenyegetésként kell kezelni, mivel hozzájárul társadalmi problémákhoz, belső feszültségekhez és konfliktusokhoz. A jelentés – A klímaváltozás hatása a lengyel nemzetbiztonságra – a következő kockázatokat emeli ki:
- új, korábban ismeretlen vírusok és kullancs által terjesztett betegségek megjelenése;
- a mezőgazdasági terméshozamok visszaesése, az élelmiszer-önellátás csökkenése;
- az időjárás-érzékeny infrastruktúrák leállása vagy pusztulása;
- gyakoribb erőműleállások és áramkimaradások;
- közlekedési és áruszállítási korlátozások;
- a víz- és energiaigényes iparágak termelésének csökkenése.
Lengyelországban a szélsőséges időjárás 2001 és 2019 között évente átlagosan 6 milliárd zloty közvetlen kárt okozott, összesen 115 milliárd zloty értékben. A Lengyel Biztosítási Szövetség előrejelzése szerint 2050-ig az éghajlatváltozás a GDP 3–10%-os visszaesését okozhatja. Emellett a fosszilis tüzelőanyagok égetése – a klímaválság fő oka – súlyos légszennyezést eredményez, ami az EEA szerint évente több mint 40 000 korai halálesetet okoz, és több millió embernél járul hozzá légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségekhez.
Magyarországon 2012 és 2022 között a hőhullámok 8 288 többlethalálozást okoztak. Ugyanezen időszak alatt a hazai biztosítók 72,407 milliárd forintot fizettek ki lakossági viharkárok után, míg 2011 és 2021 között 55,478 milliárd forintot fizettek ki mezőgazdasági károkra. Természeti károk is jelentősek: 2011 és 2021 között összesen 67 525 vegetációtűz keletkezett. Gazdasági szempontból a szélsőséges időjárás 2005 és 2014 között átlagosan a GDP 0,5–1%-os csökkenéséhez vezetett.
Csehországban az 2015–2020 közötti aszály volt a legnagyobb a mérések kezdete óta, súlyos károkat okozva a mezőgazdaságban, a talajminőségben és az ökoszisztémákban. A csapadékmennyiség nem változott, de az átlaghőmérséklet 1960 óta 2,3 °C-kal emelkedett – közel kétszerese a globális átlagnak. A klímaváltozás közvetlenül kapcsolódik a cseh erdők romló állapotához: a melegebb és szárazabb időjárás gyengíti a fákat, miközben elősegíti a szúbogarak elszaporodását. Ezek a feltételek vezettek a 2022. júliusi, Cseh Svájcban pusztító erdőtűzhöz.
2024 szeptemberében Közép-Európát rendkívüli esőzések sújtották, amelyek az egész térségben áradásokhoz vezettek. A Boris viharral összefüggésbe hozható esemény négy nap alatt rekordmennyiségű csapadékot hozott. A károk Szlovákia több régióját is érintették, köztük a Kiszuca és a Miava folyók környékét, valamint a Kis-Kárpátokat és Pozsony térségét. A World Weather Attribution (WWA) tanulmánya szerint az ember okozta klímaváltozás megkétszerezte az ilyen intenzív esőzések valószínűségét, és azok erősségét is mintegy 7%-kal fokozta. A vizsgálat éghajlati modellek és megfigyelési adatok kombinációjával értékelte a klímaváltozás hatását.
Mindezek a negatív hatások súlyos biztonsági kockázatokat jelentenek az emberi egészségre, az egészségügyi rendszerekre, a vízgazdálkodásra, az élelmiszer- és energiabiztonságra, valamint a természeti környezetre és a gazdaságra. Gyakorlati következmények: csökkenő mezőgazdasági termelés, emelkedő energiaárak, fokozódó költségvetési nyomás a katasztrófaelhárítás miatt, és az éghajlatváltozás okozta migráció erősödése egész Európában.
A NATO már felismerte ezeket a kockázatokat, amit jól mutat az Éghajlatváltozás és Biztonság című 2021-es napirend elfogadása. Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország NATO-tagként nem maradhat le ebben a törekvésben.
Ezért elengedhetetlen, hogy a klímaváltozás várható hatásaira időben felkészüljünk, még mielőtt ezek biztonsági kihívássá válnának. A szélsőséges időjárás közvetlen veszélyei csak a jéghegy csúcsát jelentik. A klímavédelem a nemzeti és regionális biztonság része.
Elsődleges javaslatunk, hogy a nemzeti kormányok részletes klímakockázati elemzéseket végezzenek, különös figyelemmel a biztonsági fenyegetésekre. Emellett erősítsék a regionális együttműködést és lépjenek fel az éghajlati dezinformáció ellen. A politikai folyamatokon keresztül előrelátóan megvalósított megelőzés és felkészülés hosszú távon sokkal költséghatékonyabb, mint az utólagos válságkezelés.
A klímaalkalmazkodás, a fenntartható energiába és zöld innovációba történő beruházások nem állnak ellentétben a hagyományos biztonsági célokkal – épp ellenkezőleg: szerves részei azoknak. Világossá kell tenni: újrafegyverkezés klímareziliencia nélkül sokoldalúan sebezhetővé teszi Európát.
Amelia Suchcicka | Koalicja Klimatyczna
Schaffhauser Tibor | Green Policy Center (GPC)
Tomas Jungwirth Brezovsky | Association for International Affairs (AMO)
Veronika Oravcova | Slovak Foreign Policy Association (SFPA)
