A Green Policy Center egyetértési megállapodást írt alá a Körforgásos Gazdaság Platformmal
07.30.2020
Tibor Schaffhauser

A Körforgásos Gazdaság Platform szakmai munkáját támogató munkacsoport 2020. július 29-ei online ülése során szakmai műhelyünk egyetértési megállapodást írt alá a Körforgásos Gazdaság Platformmal.

A Holland Királyság Magyarországi Nagykövetsége, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH),
az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint magyarországi vállalatok és szervezetek vezetői hozták létre a Körforgásos Gazdaság Platformot annak érdekében, hogy kifejezzék elkötelezettségüket a körforgásos gazdaság mellett. A Platform keretében a felek évente olyan magas szintű párbeszédet kezdeményeznek a körforgásos gazdaságról, mely fölgyorsíthatja az átmenetet a tudományos intézmények, a kormány és más releváns érdekelt felek segítségével.

A Körforgásos Gazdaság Platform szakmai munkáját támogató munkacsoport 2020. július 29-ei online ülése során a Green Policy Center bemutatta tevékenységét, valamint aláírta az egyetértési megállapodást a platformmal. Szakmai műhelyünk ezzel csatlakozott a Körforgásos Gazdasági Platformhoz.

A munkacsoport ülése során az új tagok bemutatkozását követően a résztvevők megvitatták a hulladékgazdálkodást érintő változásokat, egyeztettek a Platform online kommunikációjának fejlesztéséről és a további lépésekről. A Platform munkájáról további információkat az alábbi linken lehet olvasni:

https://bcsdh.hu/programok/korforgasos-gazdasag-platform/

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan segíthet a DNSH elv a fenntarthatóbb közpénzfelhasználásban?

Hogyan segíthet a DNSH elv a fenntarthatóbb közpénzfelhasználásban?

A DNSH-elv megvalósításának módjára adott útmutatást egyes hazai közigazgatási szerveknek az a többéves, nyolc európai országot érintő projekt, amelyben a Green Policy Center magyar partnerként vett részt. A közelmúltban lezárult együttműködés során a DNSH elv gyakorlati alkalmazásának hazai erősítésén dolgoztunk hazai és nemzetközi partnerekkel.

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A Duna rekordalacsony vízállása miatt részlegesen leállított Paksi Atomerőmű áramtermelését nappal a napelemek pótolták, napnyugta után azonban Magyarország fokozottan importra szorult. A nyári krízis megmutatta, hol maradt félbe a hazai zöld átállás: a napenergia gyors terjedését nem követte elegendő tároló, szélenergia- és hálózati fejlesztés. Az egyre forróbb, aszályosabb nyarakra olyan áramrendszerrel kell felkészülni, amely kevesebb hűtővízzel és rugalmasabban képes kiszolgálni a fogyasztást.