Javaslataink a koronavírus-járványt követő változásokra gondolkodásunkban és gazdaságunkban
08.24.2020
Tibor Schaffhauser

A Green Policy Center Igazgatója, Dr. Huszár András írt az Élő Bolygónk portálra arról, milyen változásokat kellene hoznia gondolkodásunkban, gazdaságunkban a koronavírus-járványnak.

A COVID-19 járvány utáni zöldebb helyreállás lehetőségeivel kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére 17 magyarországi tudós, kutató, illetve a kérdésben kiemelkedő jártassággal rendelkező vezető felkérést kapott, hogy (elsősorban, de nem kizárólagosan) a szakterületükre vonatkoztatva, Magyarországról és szélesebb kitekintéssel, a fenntarthatóság szemszögéből nézve, fejtsék ki a gondolataikat az alábbi kérdésekről:

  • Miben kell különböznie a világjárvány és az általa okozott gazdasági válság utáni működési rendünknek, azaz milyen tanulságokat kell levonnunk a fenntartható fejlődés érdekében?
  • Mik azok a legfontosabb változások, amelyek már rövid távon érvényre jutnak?
  • Mik azok a legfontosabb változások, amelyek több időt igényelnek, de elkerülhetetlenek?
  • Mik azok a tények, trendek, problémák, amelyeket a járvány tanulságait levonva, Magyarország fenntartható fejlődési pályára állása érdekében külön kiemelne?

Intézetünk igazgatójának írása az alábbi linken olvasható teljes terjedelmében: https://www.elobolygonk.hu/Innovativ_trendek/Jovomuhely/2020_08_15/dr_huszar_andras_arrol_milyen_lesz_a_vilag_a_jarvany_utan

A többi írás pedig ezen a linken elérhető: https://www.elobolygonk.hu/Innovativ_trendek/Jovomuhely

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan segíthet a DNSH elv a fenntarthatóbb közpénzfelhasználásban?

Hogyan segíthet a DNSH elv a fenntarthatóbb közpénzfelhasználásban?

A DNSH-elv megvalósításának módjára adott útmutatást egyes hazai közigazgatási szerveknek az a többéves, nyolc európai országot érintő projekt, amelyben a Green Policy Center magyar partnerként vett részt. A közelmúltban lezárult együttműködés során a DNSH elv gyakorlati alkalmazásának hazai erősítésén dolgoztunk hazai és nemzetközi partnerekkel.

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A Duna rekordalacsony vízállása miatt részlegesen leállított Paksi Atomerőmű áramtermelését nappal a napelemek pótolták, napnyugta után azonban Magyarország fokozottan importra szorult. A nyári krízis megmutatta, hol maradt félbe a hazai zöld átállás: a napenergia gyors terjedését nem követte elegendő tároló, szélenergia- és hálózati fejlesztés. Az egyre forróbb, aszályosabb nyarakra olyan áramrendszerrel kell felkészülni, amely kevesebb hűtővízzel és rugalmasabban képes kiszolgálni a fogyasztást.