Javaslataink a koronavírus-járványt követő változásokra gondolkodásunkban és gazdaságunkban
08.24.2020
Szerző: Tibor Schaffhauser

A Green Policy Center Igazgatója, Dr. Huszár András írt az Élő Bolygónk portálra arról, milyen változásokat kellene hoznia gondolkodásunkban, gazdaságunkban a koronavírus-járványnak.

A COVID-19 járvány utáni zöldebb helyreállás lehetőségeivel kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére 17 magyarországi tudós, kutató, illetve a kérdésben kiemelkedő jártassággal rendelkező vezető felkérést kapott, hogy (elsősorban, de nem kizárólagosan) a szakterületükre vonatkoztatva, Magyarországról és szélesebb kitekintéssel, a fenntarthatóság szemszögéből nézve, fejtsék ki a gondolataikat az alábbi kérdésekről:

  • Miben kell különböznie a világjárvány és az általa okozott gazdasági válság utáni működési rendünknek, azaz milyen tanulságokat kell levonnunk a fenntartható fejlődés érdekében?
  • Mik azok a legfontosabb változások, amelyek már rövid távon érvényre jutnak?
  • Mik azok a legfontosabb változások, amelyek több időt igényelnek, de elkerülhetetlenek?
  • Mik azok a tények, trendek, problémák, amelyeket a járvány tanulságait levonva, Magyarország fenntartható fejlődési pályára állása érdekében külön kiemelne?

Intézetünk igazgatójának írása az alábbi linken olvasható teljes terjedelmében: https://www.elobolygonk.hu/Innovativ_trendek/Jovomuhely/2020_08_15/dr_huszar_andras_arrol_milyen_lesz_a_vilag_a_jarvany_utan

A többi írás pedig ezen a linken elérhető: https://www.elobolygonk.hu/Innovativ_trendek/Jovomuhely

Kapcsolódó bejegyzések

 

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Jövő héten kezdődik a soron következő ENSZ klímakonferencia Bakuban, ahova az EU delegációja a magyar soros elnökség vezetésével érkezik meg. Az idei konferenciának a delegációk kiemelt elvárásokkal indulnak neki, mivel a klímaváltozás elleni fellépés pénzügyi fedezetéről kell megállapodnia az országoknak. Milyen főbb ütközőpontokra és eredményekre számíthatunk a következő két hétben?

Hogyan csökkentjük a közlekedési kibocsátásainkat, ha négyszer többet költünk azok növelésére?

Hogyan csökkentjük a közlekedési kibocsátásainkat, ha négyszer többet költünk azok növelésére?

A Kormány nemrég fogadta el az állami építési beruházások 2035. december 31. napjáig szóló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióit, közte a közlekedés területén tervezett fejlesztések alapelveit. Ebben sokszor többet tervez költeni a többek között klíma szempontból is legkedvezőtlenebb egyéni közúti közlekedés fejlesztésére. Ezzel olyan „belakatolt” infrastruktúra jönne létre, amelynek mind a megépítése mind a használata jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást tart bent a rendszerben. Emellett olyan beruházások elől vonná el a közforrásokat, amelyek segíthetnének a 35 éve növekvő kibocsátású szektor kedvezőbb pályára állítását.

A padlásfödém-szigetelés lenne a legelőnyösebb otthonfelújítási lépés?

A padlásfödém-szigetelés lenne a legelőnyösebb otthonfelújítási lépés?

Az elmúlt hetekben több meglepő hír is bejárta a sajtót az épületek energetikai felújítására tárgyában. Egyesek ingyenesen vagy igen kedvező áron kínálnak padlásfödém-szigetelést, amely elég energiamegtakarítást hozhat ahhoz, hogy a ház az átlagfogyasztás alá kerüljön. Eközben elindult a várva várt Otthonfelújítási Program, de egyelőre a várakozásoknál lassabban gyűlnek a pályázatok. Mindez ismét ráirányította a figyelmet az épületszektor energia- és klímapolitikai jelentőségére és a megfelelően tervezett beavatkozások fontosságára. Az alábbiakban e híreket járjuk körül.