A Green Policy Center tanulmánybemutató rendezvénye – “Környezetvédelem mint hazaszeretet”
12.01.2020
Szerző: Tibor Schaffhauser

„A szépről alkotott elképzelések és az esztétikai megfontolások teljesen kiszorultak a közéleti párbeszédből a hasznosságelvű szemlélettel szemben. E szemléletnek környezetünk nem csak vizuális szempontból látja kárát, hanem ökológiai tekintetben is.” – állítja Domaniczky Orsolya, politológus, nemzetközi kapcsolatok és környezetpolitikai szakértő a Green Policy Center felkérésére írt és 2020. december 2-án bemutatott tanulmányában.

A szép és annak jelentősége életünkben, a természeti környezet vonatkozásában egyértelműbb konszenzusokat teremt. Táj és haza rokon gondolatok, melyekhez közös történelmi emlékezet és egy földrajzi táj ismerete tartozik. A hazaszeretet, mely e két fontos forrásból táplálkozik, komplex és gyakran terhelt gondolat. Szélsőségeit, a túlforró patriotizmust és a tehetetlen fásultságot is szelídíthetik a tájjal kapcsolatos tapasztalások.

– hangsúlyozza a szerző a Green Policy Center környezet- és klímapolitikai szakmai műhely szerkesztésében megjelent legújabb elemzésében, ami a koronavírus helyzetre való tekintettel online formában 2020. december 2-án került bemutatásra. A szerző beszélgetőpartnerei Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója és Dr. Huszár András, a Green Policy Center vezetője voltak. A szerző az elemzésében annak kérdését járja körül, hogy miért szükséges sokkal tágabb teret hagyni a táj és az épített környezet szépségével kapcsolatos törekvéseknek és szempontoknak a közéleti diskurzusban.

A tanulmány szerint az ökológiai krízisre vagy akár a klímaszorongásra a válaszokat és a megoldásokat nem csak szakpolitikában vagy mozgalmi cselekvésben találjuk meg, hanem kultúra és természet csomópontjaiban. A szerző három konkrét csomópontot is bemutat, ahol a minőségi termék létrehozásának előfeltétele a természet és a természeti folyamatok iránti tisztelet (fenntarthatóság), valamint az újító hagyomány. Ezen csomópontok az élelmiszer- és étkezéskultúra, a borászat és az építészet. Étkezés- és borkultúra esetében Domaniczky Orsolya véleménye szerint az extenzív, kisgazdaságok által uralt és mozaikos tájhasználat nem csak jobb minőségű terményt és jobb környezeti mutatókat jelent, hanem egy szebb tájképet is, mint a nagytáblás monokultúra. A tanulmány kiemeli azt is, hogy a helyes településtervezés és a szeretnivaló, bájos helyek építése a legjobb környezetpolitika, ugyanis amikor az emberek szeretnek egy helyet, egy épületet, akkor pénzt, időt és energiát áldoznak majd fenntartására és megújítására.

A szerző felhívja a figyelmet, hogy a csomópontok középpontjában a minőségszemlélet, az emberi lépték, a természeti és társadalmi korlátok elfogadása áll. Ez a szemlélet pedig akkor érvényesíthető a legjobban, ha elkötelezettjei minél inkább kényszermentesen, önszerveződések révén végezhetik munkájukat és autonóm közösségekben kapcsolódnak össze. Ez a szféra az, „melyet nem a piaci mechanizmusok, nem is az állam szabályozása irányít, hanem a közösség egységtudata és szolidaritása tart fönn”.

A teljes tanulmányt az alábbi linkre kattintva olvashatják:

A tanulmánysorozat várhatóan havonta megjelenő új elemei az adott kereteken belül átfogó képet kívánnak felvázolni többek között:

  • a konzervatív filozófia és a keresztény egyházak releváns tanításainak,
  • a biztonsági kihívásoknak és az arra adható válaszoknak, valamint
  • a szélesebb értelemben vett fenntarthatóság kérdéskörének bemutatása révén.

Kapcsolódó bejegyzések

 

A sürgősség érzete a tárgyalótermeken kívül maradt – az egyiptomi klímakonferencia első hetének elemzése

A sürgősség érzete a tárgyalótermeken kívül maradt – az egyiptomi klímakonferencia első hetének elemzése

Szombat este valamivel éjfél előtt véget értek az Egyiptomban jelenleg is zajló ENSZ COP27 klímatárgyalások szakmai egyeztetései, átadva a lehetőséget a második héten érkező minisztereknek a politikai egyezségek meghozatalára. Bár sok előrelépést láthattunk és közeledtek a fejlett és fejlődő országok álláspontjai, még rengeteg munka áll a tárgyaló felek előtt a konferencia második hetében annak érdekében, hogy valódi eredményekről beszélhessünk Egyiptomban. A Green Policy Center helyszínen tartózkodó kollégájának gyorselemzése.

ENSZ klímakonferencia – Egyensúlykeresés a finanszírozás és az ambíció között

ENSZ klímakonferencia – Egyensúlykeresés a finanszírozás és az ambíció között

A héten kezdődik az ENSZ 27. éves éghajlatvédelmi klímakonferenciája, a COP27 Egyiptom elnökletével. Az „Afrikai COP”, ahogy a fejlődő országok illetik a konferenciát, komoly kihívások előtt áll: egyszerre kell növelnie a kibocsátás-csökkentési ambíciót, hogy tarthatók legyen az éghajlati célok és megőrizze a reménysugarat a kis szigetországoknak a túlélésre, valamint meg kell felelnie a fejlődő országok hatalmas pénzügyi elvárásainak is. Vajon sikerül-e az egyiptomi elnökségnek mindegyik fél számára elfogadható egyezségeket tető alá hoznia és milyen szerepe lesz mindezekben az Európai Uniónak?

Uniós vészhelyzeti energiaintézkedések – előremutató, de pusztán átmeneti megoldások egy strukturális problémára

Uniós vészhelyzeti energiaintézkedések – előremutató, de pusztán átmeneti megoldások egy strukturális problémára

Az Európai Unió tagállamainak energiaminiszterei egy többpontos intézkedéscsomagot fogadtak el az energiaár-válság tüneteinek kezelésére. Ebben maximalizálták az energiacégek profitját, újraosztva az extra bevételeket és kötelező fogyasztás-csökkentés előírva a tagállamoknak. A Green Policy Center álláspontja szerint bár a lépések előremutatók, a közös energiapiac kihívásait csak rövidtávon kezelik. Gyorselemzés az energiaminiszterek szeptember 30-ai rendkívüli tanácsülésének eredményeiről.