A Green Policy Center tanulmánybemutató rendezvénye – “Környezetvédelem mint hazaszeretet”
12.01.2020
Szerző: Tibor Schaffhauser

„A szépről alkotott elképzelések és az esztétikai megfontolások teljesen kiszorultak a közéleti párbeszédből a hasznosságelvű szemlélettel szemben. E szemléletnek környezetünk nem csak vizuális szempontból látja kárát, hanem ökológiai tekintetben is.” – állítja Domaniczky Orsolya, politológus, nemzetközi kapcsolatok és környezetpolitikai szakértő a Green Policy Center felkérésére írt és 2020. december 2-án bemutatott tanulmányában.

A szép és annak jelentősége életünkben, a természeti környezet vonatkozásában egyértelműbb konszenzusokat teremt. Táj és haza rokon gondolatok, melyekhez közös történelmi emlékezet és egy földrajzi táj ismerete tartozik. A hazaszeretet, mely e két fontos forrásból táplálkozik, komplex és gyakran terhelt gondolat. Szélsőségeit, a túlforró patriotizmust és a tehetetlen fásultságot is szelídíthetik a tájjal kapcsolatos tapasztalások.

– hangsúlyozza a szerző a Green Policy Center környezet- és klímapolitikai szakmai műhely szerkesztésében megjelent legújabb elemzésében, ami a koronavírus helyzetre való tekintettel online formában 2020. december 2-án került bemutatásra. A szerző beszélgetőpartnerei Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója és Dr. Huszár András, a Green Policy Center vezetője voltak. A szerző az elemzésében annak kérdését járja körül, hogy miért szükséges sokkal tágabb teret hagyni a táj és az épített környezet szépségével kapcsolatos törekvéseknek és szempontoknak a közéleti diskurzusban.

A tanulmány szerint az ökológiai krízisre vagy akár a klímaszorongásra a válaszokat és a megoldásokat nem csak szakpolitikában vagy mozgalmi cselekvésben találjuk meg, hanem kultúra és természet csomópontjaiban. A szerző három konkrét csomópontot is bemutat, ahol a minőségi termék létrehozásának előfeltétele a természet és a természeti folyamatok iránti tisztelet (fenntarthatóság), valamint az újító hagyomány. Ezen csomópontok az élelmiszer- és étkezéskultúra, a borászat és az építészet. Étkezés- és borkultúra esetében Domaniczky Orsolya véleménye szerint az extenzív, kisgazdaságok által uralt és mozaikos tájhasználat nem csak jobb minőségű terményt és jobb környezeti mutatókat jelent, hanem egy szebb tájképet is, mint a nagytáblás monokultúra. A tanulmány kiemeli azt is, hogy a helyes településtervezés és a szeretnivaló, bájos helyek építése a legjobb környezetpolitika, ugyanis amikor az emberek szeretnek egy helyet, egy épületet, akkor pénzt, időt és energiát áldoznak majd fenntartására és megújítására.

A szerző felhívja a figyelmet, hogy a csomópontok középpontjában a minőségszemlélet, az emberi lépték, a természeti és társadalmi korlátok elfogadása áll. Ez a szemlélet pedig akkor érvényesíthető a legjobban, ha elkötelezettjei minél inkább kényszermentesen, önszerveződések révén végezhetik munkájukat és autonóm közösségekben kapcsolódnak össze. Ez a szféra az, „melyet nem a piaci mechanizmusok, nem is az állam szabályozása irányít, hanem a közösség egységtudata és szolidaritása tart fönn”.

A teljes tanulmányt az alábbi linkre kattintva olvashatják:

A tanulmánysorozat várhatóan havonta megjelenő új elemei az adott kereteken belül átfogó képet kívánnak felvázolni többek között:

  • a konzervatív filozófia és a keresztény egyházak releváns tanításainak,
  • a biztonsági kihívásoknak és az arra adható válaszoknak, valamint
  • a szélesebb értelemben vett fenntarthatóság kérdéskörének bemutatása révén.

Kapcsolódó bejegyzések

 

A spanyol-belga-magyar elnökségi trió prioritásai zöld szemmel

A spanyol-belga-magyar elnökségi trió prioritásai zöld szemmel

Az európai és magyar sajtóban legutóbb a nemzeti parlamenti választások kapcsán olvashattunk többet Spanyolországról, azonban nem csak ez adhat okot érdeklődésre. Az ország július elsejével vette át az Európai Unió soros elnökségi tisztségét. Ez magyar szempontból amiatt is érdekes, mert ezzel megkezdődött a spanyol-belga-magyar 18 hónapos elnökségi trió első szemesztere. Mire számíthatunk zöldpolitikai szempontokból a magyar elnökségben 2024-ben kicsúcsosodó programban?

2040-es uniós klímacél: meddig terjed a globális méltányosság?

2040-es uniós klímacél: meddig terjed a globális méltányosság?

Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testület 2023. június 15-én közzétette tanulmányát az EU előkészítés alatt álló 2040-es klímacéljára vonatkozóan, amelyben a még megengedhető globális kibocsátásokból való méltányos EU részesedésre hivatkozva a vártnál jóval erőteljesebb emisszió-csökkentési célra tettek javaslatot. Az alábbiakban a Green Policy Center szakmai gyorselemzése mutatja be az ajánlás tartalmát és jelentőségét.