Az Európai Parlament klímatörvényhez tett javaslata fontos előrelépés lenne a klímacélok teljesülése érdekében
11.28.2020
Szerző: Huszár András

Az Európai Unióban jelenleg zajlik az úgynevezett klímatörvény vitája, ami leginkább arról ismert, hogy a 2030-as magasabb 55%-os vagy 60%-os üvegházhatású-gáz kibocsátás-csökkentési ambíciót is ez a dokumentum írná elő. Ugyanakkor vannak más fontos részei is a tervezetnek, amelyekről kevesebb szó esik. Az alábbiakban egy ilyen kevésbé ismert elemről lesz szó.

De hol is tart most a klímatörvény elfogadásának folyamata? Mind az Európai Parlament, mind az Európai Tanács elfogadta már az ún. „első megközelítését” az Európai Bizottság javaslatával kapcsolatban. Most a trilógus megkezdése várat magára, ahol a három intézmény (a Bizottság, a Parlament és a Tanács) képviselői megpróbálnak egy mindenki számára elfogadható kompromisszumos szöveget alkotni. Vagyis eléggé előrehaladott a folyamat, sokan már az idei év vége vagy legkésőbb jövő év elejére teszik a tervezet végleges elfogadását.

A Parlament által elfogadott, a szövegbe javasolt kiegészítések között van egy kezdeményezés arra, hogy minden tagállamban jöjjön létre független tudományos tanácsadó testület, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos politikák kialakításában és értékelésében is szerepet kapna. Egy ugyanilyen európai szintű testület felállítása (European Climate Change Council) is szerepel a javaslatok között.

Ez a kezdeményezés fontos előrelépést jelentene, tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés szoros és minél közvetlenebb együttműködést kíván a tudomány és a döntéshozók között. A koronavírus járvány is megmutatta, hogy ha igazán baj van, a politika közvetlenül a tudósokat kérdezi meg a hogyan továbbról. Ez az éghajlatváltozás elleni fellépés esetén is minél előbb indokolt lenne, mert ugyan sokat lehet vitatkozni egyes válaszlépések eredményességén, fontos, hogy azt legalább tudományos érvekkel kellene alátámasztani és nem politikai meggyőződésekkel.

A Nobel-békedíjjal is elismert Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), az egyik legismertebb tudományos intézmény, már évtizedek óta hatékonyan szolgáltat tudományos információkat a nemzetközi klímatárgyalásokhoz és közvetve befolyásolja azok eredményeit. A Párizsi Megállapodásban rögzített hőmérsékleti célok is az IPCC eredményei alapján kerültek be kötelező jogi kötőerejű szövegekbe. Az IPCC azonban csak globális megállapításokat tesz, amelyek a nemzeti vagy helyi szinten az éghajlatváltozás nagyon eltérő regionális hatásaira tekintettel nehezen értelmezhetők. A nemzeti, helyi döntéshozók sokkal jobban tudnának hasznosítani nemzeti szintű tudományos testületek által megfogalmazott ajánlásokat.

A 2008-as egyesült királysági klímatörvény elfogadása óta működő független tudományos tanácsadó testület, a Climate Change Committee (CCC) működése az egyik legjobb példa arra, hogy egy ilyen szoros együttműködés hatékony kibocsátás-csökkentéshez vezet. Az Egyesült Királyság folyamatosan, stabilan csökkenti a kibocsátásait és ipari összeomlás nélkül már 42%-kal alacsonyabb az ÜHG-kibocsátása mint 1990-ben volt, amiből 25%-ot az utóbbi 10 évben, vagyis a CCC működése óta ért el. A CCC folyamatosan publikálja a kormány számára tett ajánlásait, elemzéseit és közben fontos ismeretterjesztő feladatot is ellát. Felismerve a fenti pozitívumokat ezt a mintát egyre több ország követi már a világban. Magyarországon is elkezdődött az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatára egy nemzeti IPCC jellegű testület kialakításának folyamata.

A Green Policy Center támogatja az Európai Parlament javaslatát egy európai szintű éghajlatváltozási tanácsadó testület felállítására. Szakmai műhelyünk javasolja, hogy kötelezően álljanak fel ilyen független nemzeti éghajlatváltozási tudományos tanácsadó testületek minden uniós tagállamban, amelyek releváns információkkal látják el a döntéshozókat, és ezzel minél inkább tudományosan is megalapozott szakpolitikai döntések szülessenek. A Green Policy Center fenntarthatósággal és éghajlatváltozással foglalkozó szakmai műhely ezen felül kész támogatni a felállításra kerülő tanácsadó testület szakmai munkáját is.

Kapcsolódó bejegyzések

 

Magyarország Első Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése

Magyarország Első Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése

„A kibocsátás-csökkentéssel ellentétben az alkalmazkodás szinte kizárólag a saját érdekünk, más országok javát csak közvetve szolgálja. Ennek megfelelően senki sem fogja rajtunk „számonkérni”, ha elmulasztjuk a szükséges intézkedéseket, viszont a következmények minket sújtanak.” – nyit a Green Policy Center új jelentése, amelyben az elérhető nemzeti és helyi stratégiák, különféle adatok elemzésével grafikus formában igyekszik helyzetképet adni a hazánkat negatívan érintő klímaváltozási hatásokról.

A spanyol-belga-magyar elnökségi trió prioritásai zöld szemmel

A spanyol-belga-magyar elnökségi trió prioritásai zöld szemmel

Az európai és magyar sajtóban legutóbb a nemzeti parlamenti választások kapcsán olvashattunk többet Spanyolországról, azonban nem csak ez adhat okot érdeklődésre. Az ország július elsejével vette át az Európai Unió soros elnökségi tisztségét. Ez magyar szempontból amiatt is érdekes, mert ezzel megkezdődött a spanyol-belga-magyar 18 hónapos elnökségi trió első szemesztere. Mire számíthatunk zöldpolitikai szempontokból a magyar elnökségben 2024-ben kicsúcsosodó programban?