Fenntartható finanszírozás II – Az ESG – Környezeti, társadalmi és irányítási szempontok a pénzügyekben
03.28.2021
Szerző: Tibor Schaffhauser

Manapság egyre több fórumon hallani a fenntartható vagy zöld finanszírozás fontosságáról, illetve folyamatosan növekvő szerepéről. Annak érdekében, hogy megértsük mit is értünk fenntartható finanszírozás alatt és miért ilyen fontos ez a terület, egy többrészes cikksorozatban mutatjuk be a témát. A sorozat második részében az ESG pénzügyi termékekkel és kialakulásukkal foglalkozunk.


Ahogy a cikksorozatunk előző részében már érintettük, a 20. század utolsó évtizedeire egyre nagyobb volt a társadalmi elvárás, hogy környezeti és szociális kérdéseket is figyelembe vegyenek a vállalatok és a befektetők a pénzügyi döntéseik során. Bár korábban a pénzügyi világ szereplői nagyrészt úgy látták, hogy a környezetvédelmi szempontok megjelenítése az üzletmenetben negatívan hatna a nyereségükre, a klímaváltozás negatív hatásai és az ökológiai rendszerek súlyos károsodása miatt keletkező és folyamatosan növekvő pénzügyi károk sokakat rádöbbentettek arra, hogy felül kell vizsgálni a korábbi álláspontjaikat. Ez és a már említett társadalmi nyomás vezetett oda, hogy igyekezzenek a társadalmi, környezeti és irányítási szempontokat is együtt kezelni pénzügyi döntéseik során, amely az ESG elnevezés 2005-ös megszületésében[i] csúcsosodott ki.

Fontos azonban megemlíteni, hogy már 2005-öt megelőzően is voltak törekvések a kihívások együttes kezelésére. Az ENSZ részéről, egész pontosan annak környezetvédelmi programja (UNEP) kezdeményezésére már 1992-ben több pénzügyi szereplő összeállt, hogy megalapítsák a UNEP Finance Initiative (UNEP FI) kezdeményezést annak érdekében, hogy a fenntartható finanszírozás elterjedését támogassák. Ennek keretében három tematikus kezdeményezés is indult:

  •           2006-ban került elindításra a felelős beruházás elveiről szóló Principles for Responsible Investment (PRI) hálózat, amelynek mára már világszerte több mint 2500 tagja van[ii];
  •           2012-ben alakult a fenntartható biztosításokat támogató Principles for Sustainable Insurance kezdeményezés, amelynek jelenleg 140 tagja van, lefedve a világ biztosítótársaságainak negyedét[iii];
  •           Legutóbb pedig 2019-ben jött létre a fenntartható bankokat tömörítő Principles for Responsible Banking keretrendszer, amelynek több mint 170 tagja azt vállalta, hogy működésüket összhangba hozzák a Fenntartható Fejlődési Célokkal[iv].

Megemlítendő továbbá egy másik ENSZ kezdeményezés is 2000-ből, a United Nations Global Compact[v]. Az önkéntes kezdeményezés tagjai vállalták, hogy működésük során figyelembe veszik az ESG szempontokat, ezekről tájékoztatják részvényeseiket, hogy befektetőik egységes szempontok szerint tudják értékelni teljesítményüket.

Az ESG szempontok globális térnyerésének azonban akadályt szabott az, hogy korábbi értelmezések szerint a bizalmi vagyonkezelés során hozott döntéseik kialakításakor az alapkezelőknek kizárólag az ügyfeleik pénzügyi nyereségét kellett szem előtt tartaniuk, azok társadalmi, környezeti aspektusaival nem foglalkoztak. Ez változott meg, mikor a 2010-es évek során az EU jogilag kötelezővé tette az ESG szempontok figyelembevételét is, a UNEP FI pedig szintén korszerűbb állásfoglalást adott ki a témában. Ezáltal világszerte folyamatosan növekszik azon országok köre, ahol a pénzügyi döntések során az alapkezelőknek már nemcsak pénzügyi, hanem környezeti és társadalmi aspektusokat is figyelembe kell venniük.

De mik is pontosan ezek az aspektusok? Az ESG angol mozaikszó azokat a pénzügyi folyamatokat vagy termékeket takarja, amelyek a környezeti, társadalmi és irányítási (Environment, Social and Governance) szempontokat is figyelembe veszik. Hogy jobban lássuk, mik is lehetnek ezek a szempontok, lássunk néhány példát. Környezeti szempont lehet a klímaváltozás, hulladék vagy a környezetszennyezés, míg társadalmi az emberi jogok, munkahelyi biztonság vagy a sokszínűség biztosítása. Az irányítási szempontok pedig olyan témákat foglalnak magukban, mint a korrupció, a menedzsment juttatásai, adózás vagy az etikus üzleti gyakorlatok.

Egy vállalat ESG szempontok szerinti átvilágítása során figyelembe kell tehát venni olyan kérdéseket, hogy milyen a működésének környezeti terhelése, az energiafelhasználása, vagy a másik irányból nézve a különféle környezeti veszélyek milyen hatással lehetnek a működésére. A társadalmi aspektusok vizsgálata során megvizsgálhatják hogyan viszonyul a beszállítóihoz és partnereihez, fordít-e nyereségeiből valamennyit jótékony célokra és milyenek a munkakörülmények a vállalaton belül. Az irányításnál pedig kiemelt szempont a transzparencia, a különféle hatásoknak való kitettség bemutatása és arra megfelelő stratégiák kidolgozása, természetesen csakis legális és etikus megoldásokkal. Fontos látnunk, hogy természetesen egyetlen vállalat sem tud tökéletesen szerepelni egy ESG átvilágításon, azonban a vizsgálat alkalmas arra, hogy pontosan bemutassa mely területeken szükséges fejlődnie, valamint a befektetőknek megmutathatja, hogy egy vállalat hosszútávon mennyire tud fenntarthatóan működni[vi].

Az ESG szempontok pénzügyi döntések közé történő még hangsúlyosabb bevonásának a 2015-ben elfogadott ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (UN Sustainable Development Goals – SDGs) és a klímavédelemmel foglalkozó Párizsi Megállapodás adtak nagyobb lendületet. Ezzel elérkeztünk napjaink aktuális fenntartható finanszírozási témáihoz, amellyel a cikksorozatunk következő részében fogunk részletesen foglalkozni.


[i] https://www.forbes.com/sites/georgkell/2018/07/11/the-remarkable-rise-of-esg

[ii] https://www.unpri.org/pri/an-introduction-to-responsible-investment/what-is-responsible-investment

[iii] https://www.unepfi.org/psi/vision-purpose/

[iv] https://www.unepfi.org/banking/bankingprinciples/

[v] https://www.unglobalcompact.org/take-action/20th-anniversary-campaign

[vi] https://www.investopedia.com/terms/e/environmental-social-and-governance-esg-criteria.asp

Kapcsolódó bejegyzések

 

A COP27 eredményei és a klímakonferenciák jövője

A COP27 eredményei és a klímakonferenciák jövője

November 20-án vasárnap reggel valamivel 9 óra után, majdnem két nappal a tervezett befejezést követően véget ért az ENSZ 27. klímakonferenciája. A közvetlen eredmények áttekintésén túl érdemes az idén 30. évfordulóját ünneplő folyamat jövőjére is egy pillantást vetnünk. A Green Policy Center helyszínen tartózkodó kollégájának elemzése.

A sürgősség érzete a tárgyalótermeken kívül maradt – az egyiptomi klímakonferencia első hetének elemzése

A sürgősség érzete a tárgyalótermeken kívül maradt – az egyiptomi klímakonferencia első hetének elemzése

Szombat este valamivel éjfél előtt véget értek az Egyiptomban jelenleg is zajló ENSZ COP27 klímatárgyalások szakmai egyeztetései, átadva a lehetőséget a második héten érkező minisztereknek a politikai egyezségek meghozatalára. Bár sok előrelépést láthattunk és közeledtek a fejlett és fejlődő országok álláspontjai, még rengeteg munka áll a tárgyaló felek előtt a konferencia második hetében annak érdekében, hogy valódi eredményekről beszélhessünk Egyiptomban. A Green Policy Center helyszínen tartózkodó kollégájának gyorselemzése.

Klímasemleges bankolás Magyarországon – lemaradva, de nem kimaradva

Klímasemleges bankolás Magyarországon – lemaradva, de nem kimaradva

A magyar bankok nincsenek felkészülve a klímaváltozáshoz köthető pénzügyi kockázatok teljeskörű kezelésére, de sokan elérték azt a fejlettségi szintet, amely elegendő a klímasemlegesség melletti elköteleződésre. Habár az akadályok első ránézésre jelentősnek tűnnek, a nemzetközi kezdeményezések és legjobb gyakorlatok itthon is alkalmazhatóak – a tehetetlenség csupán illúzió.