Fenntartható finanszírozás II – Az ESG – Környezeti, társadalmi és irányítási szempontok a pénzügyekben
03.28.2021
Szerző: Tibor Schaffhauser

Manapság egyre több fórumon hallani a fenntartható vagy zöld finanszírozás fontosságáról, illetve folyamatosan növekvő szerepéről. Annak érdekében, hogy megértsük mit is értünk fenntartható finanszírozás alatt és miért ilyen fontos ez a terület, egy többrészes cikksorozatban mutatjuk be a témát. A sorozat második részében az ESG pénzügyi termékekkel és kialakulásukkal foglalkozunk.


Ahogy a cikksorozatunk előző részében már érintettük, a 20. század utolsó évtizedeire egyre nagyobb volt a társadalmi elvárás, hogy környezeti és szociális kérdéseket is figyelembe vegyenek a vállalatok és a befektetők a pénzügyi döntéseik során. Bár korábban a pénzügyi világ szereplői nagyrészt úgy látták, hogy a környezetvédelmi szempontok megjelenítése az üzletmenetben negatívan hatna a nyereségükre, a klímaváltozás negatív hatásai és az ökológiai rendszerek súlyos károsodása miatt keletkező és folyamatosan növekvő pénzügyi károk sokakat rádöbbentettek arra, hogy felül kell vizsgálni a korábbi álláspontjaikat. Ez és a már említett társadalmi nyomás vezetett oda, hogy igyekezzenek a társadalmi, környezeti és irányítási szempontokat is együtt kezelni pénzügyi döntéseik során, amely az ESG elnevezés 2005-ös megszületésében[i] csúcsosodott ki.

Fontos azonban megemlíteni, hogy már 2005-öt megelőzően is voltak törekvések a kihívások együttes kezelésére. Az ENSZ részéről, egész pontosan annak környezetvédelmi programja (UNEP) kezdeményezésére már 1992-ben több pénzügyi szereplő összeállt, hogy megalapítsák a UNEP Finance Initiative (UNEP FI) kezdeményezést annak érdekében, hogy a fenntartható finanszírozás elterjedését támogassák. Ennek keretében három tematikus kezdeményezés is indult:

  •           2006-ban került elindításra a felelős beruházás elveiről szóló Principles for Responsible Investment (PRI) hálózat, amelynek mára már világszerte több mint 2500 tagja van[ii];
  •           2012-ben alakult a fenntartható biztosításokat támogató Principles for Sustainable Insurance kezdeményezés, amelynek jelenleg 140 tagja van, lefedve a világ biztosítótársaságainak negyedét[iii];
  •           Legutóbb pedig 2019-ben jött létre a fenntartható bankokat tömörítő Principles for Responsible Banking keretrendszer, amelynek több mint 170 tagja azt vállalta, hogy működésüket összhangba hozzák a Fenntartható Fejlődési Célokkal[iv].

Megemlítendő továbbá egy másik ENSZ kezdeményezés is 2000-ből, a United Nations Global Compact[v]. Az önkéntes kezdeményezés tagjai vállalták, hogy működésük során figyelembe veszik az ESG szempontokat, ezekről tájékoztatják részvényeseiket, hogy befektetőik egységes szempontok szerint tudják értékelni teljesítményüket.

Az ESG szempontok globális térnyerésének azonban akadályt szabott az, hogy korábbi értelmezések szerint a bizalmi vagyonkezelés során hozott döntéseik kialakításakor az alapkezelőknek kizárólag az ügyfeleik pénzügyi nyereségét kellett szem előtt tartaniuk, azok társadalmi, környezeti aspektusaival nem foglalkoztak. Ez változott meg, mikor a 2010-es évek során az EU jogilag kötelezővé tette az ESG szempontok figyelembevételét is, a UNEP FI pedig szintén korszerűbb állásfoglalást adott ki a témában. Ezáltal világszerte folyamatosan növekszik azon országok köre, ahol a pénzügyi döntések során az alapkezelőknek már nemcsak pénzügyi, hanem környezeti és társadalmi aspektusokat is figyelembe kell venniük.

De mik is pontosan ezek az aspektusok? Az ESG angol mozaikszó azokat a pénzügyi folyamatokat vagy termékeket takarja, amelyek a környezeti, társadalmi és irányítási (Environment, Social and Governance) szempontokat is figyelembe veszik. Hogy jobban lássuk, mik is lehetnek ezek a szempontok, lássunk néhány példát. Környezeti szempont lehet a klímaváltozás, hulladék vagy a környezetszennyezés, míg társadalmi az emberi jogok, munkahelyi biztonság vagy a sokszínűség biztosítása. Az irányítási szempontok pedig olyan témákat foglalnak magukban, mint a korrupció, a menedzsment juttatásai, adózás vagy az etikus üzleti gyakorlatok.

Egy vállalat ESG szempontok szerinti átvilágítása során figyelembe kell tehát venni olyan kérdéseket, hogy milyen a működésének környezeti terhelése, az energiafelhasználása, vagy a másik irányból nézve a különféle környezeti veszélyek milyen hatással lehetnek a működésére. A társadalmi aspektusok vizsgálata során megvizsgálhatják hogyan viszonyul a beszállítóihoz és partnereihez, fordít-e nyereségeiből valamennyit jótékony célokra és milyenek a munkakörülmények a vállalaton belül. Az irányításnál pedig kiemelt szempont a transzparencia, a különféle hatásoknak való kitettség bemutatása és arra megfelelő stratégiák kidolgozása, természetesen csakis legális és etikus megoldásokkal. Fontos látnunk, hogy természetesen egyetlen vállalat sem tud tökéletesen szerepelni egy ESG átvilágításon, azonban a vizsgálat alkalmas arra, hogy pontosan bemutassa mely területeken szükséges fejlődnie, valamint a befektetőknek megmutathatja, hogy egy vállalat hosszútávon mennyire tud fenntarthatóan működni[vi].

Az ESG szempontok pénzügyi döntések közé történő még hangsúlyosabb bevonásának a 2015-ben elfogadott ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (UN Sustainable Development Goals – SDGs) és a klímavédelemmel foglalkozó Párizsi Megállapodás adtak nagyobb lendületet. Ezzel elérkeztünk napjaink aktuális fenntartható finanszírozási témáihoz, amellyel a cikksorozatunk következő részében fogunk részletesen foglalkozni.


[i] https://www.forbes.com/sites/georgkell/2018/07/11/the-remarkable-rise-of-esg

[ii] https://www.unpri.org/pri/an-introduction-to-responsible-investment/what-is-responsible-investment

[iii] https://www.unepfi.org/psi/vision-purpose/

[iv] https://www.unepfi.org/banking/bankingprinciples/

[v] https://www.unglobalcompact.org/take-action/20th-anniversary-campaign

[vi] https://www.investopedia.com/terms/e/environmental-social-and-governance-esg-criteria.asp

Kapcsolódó bejegyzések

 

Zöld lámpa az ambiciózusabb uniós klímapolitikai lépések előtt – Az EU Környezetvédelmi Tanácsa támogatta a Fit for 55 csomag elemeit

Zöld lámpa az ambiciózusabb uniós klímapolitikai lépések előtt – Az EU Környezetvédelmi Tanácsa támogatta a Fit for 55 csomag elemeit

Majdnem egy éves tárgyalásokat követően a tagállamok környezet- és klímavédelemért felelős minisztereit tömörítő Tanácsa megállapodott az unió új klímavédelmi céljainak konkrét megvalósítását tartalmazó Fit for 55 csomag számos eleméről. Nagy eredmény ez a francia soros elnökségnek és nagy megkönnyebbülés az EU soros elnökségét pénteken átvevő Csehország számára. A magyar kormány azonban korábbi tárgyalási álláspontjához képest nem igazán lehet elégedett. A Green Policy Center gyorselemzése.

Szakmai egyeztetések politikai mellékízzel – az ENSZ 2022-es időközi klímakonferenciájának értékelése

Szakmai egyeztetések politikai mellékízzel – az ENSZ 2022-es időközi klímakonferenciájának értékelése

Bár a júniusban zajló ENSZ időközi klímakonferenciája szakmai szinten zajlott, a tárgyaló felek nem tudták megkerülni a nagy politikai kérdéseket a kibocsátás-csökkentés, finanszírozás és a veszteségek és károk témáiban. Így bár komoly viták zajlottak, az ősz során magasabb sebességre kell kapcsolnia a tárgyalásoknak, annak érdekében, hogy reagálni tudjanak a klímaváltozás által megkívánt sürgősséggel. A Green Policy Center helyszíni elemzése.

Mi lesz a jövője az európai klímapolitikának az európai parlamenti szavazás után?

Mi lesz a jövője az európai klímapolitikának az európai parlamenti szavazás után?

Az Európai Parlament június 8-i szavazásán támogatta az új benzin- és dízelmeghajtású személygépjárművek és kisteherautók forgalomba helyezésének 2035-ös megszüntetését, ugyanakkor a testület több kulcsfontosságú klímapolitikai jogszabály-módosítást leszavazott, így ezekről tovább folynak a tárgyalások – ilyen például az épületek és a közúti közlekedés kibocsátásaira terhelni tervezett új költség. A Green Policy Center szerint mindez nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság tavaly júliusi klíma-javaslatcsomagja egészében megbukott volna, azonban a képviselőknek másmilyen eszközökben kellene gondolkodniuk a klímaváltozás elleni fellépés széleskörű társadalmi támogatottsága érdekében. Cikkünkben magyar szempontból értékeljük a friss fejleményeket.