Az elmúlt hetekben több meglepő hír is bejárta a sajtót az épületek energetikai felújítására tárgyában. Több vállalkozó ingyenesen vagy igen kedvező áron kínál padlásfödém-szigetelést, amely elég energiamegtakarítást hozhat ahhoz, hogy a ház az átlagfogyasztás alá kerüljön. Eközben elindult az Otthonfelújítási Program, de egyelőre a várakozásoknál lassabban érkeznek a pályázatok. Mindez ismét ráirányította a figyelmet az épületszektor energia- és klímapolitikai jelentőségére és a megfelelően tervezett beavatkozások fontosságára. Az alábbiakban kontextusba helyezzük ezt a kérdéskört.
A hazai épületállomány helyzete
A magyar épületállomány rossz energiahatékonysága közismert. Az EU átlagában a végsőenergia-fogyasztás 40%-a kötődik az épületek üzemeltetéséhez, ami hatalmas arány – Magyarországon viszont ugyanez 50% volt 2022-ben az ország éves energiamérlege alapján. A szektor üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását és energiafogyasztását vizsgálva, Magyarország Harmadik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésében bemutattuk, hogy 2022 előtt a nem-lakossági (szolgáltató) épületek esetén megfigyelhető volt egy lassú csökkenő trend, a lakossági épületek értékei viszont stagnáltak, pontosabban az időjárás változásának arányában ingadoztak. 2022-ben aztán az energiaválság és a rezsicsökkentés kétsávossá tétele és az enyhe tél hatására drasztikusan csökkent mindkét szegmens energia-fogyasztása és kibocsátása. (Az előzetes adatok szerint ez a kedvező tendencia vélhetően 2023-ban is folytatódott.)
Magyarország és az EU klímasemlegességi céljának teljesítéséhez arra lenne szükség, hogy az épületállományt 2050-re nagy energiahatékonyságúvá alakítsuk át, és energiaellátását gyakorlatilag teljesen ÜHG kibocsátás-mentessé tegyük. A lakásokat, családi házakat nézve, hazánkban nagyjából 3,7 millió otthon esetén szükséges beruházásokat végezni (a teljes körből levonva a lakhatatlan állapotú, illetve a korszerű épületeket is), és a nem-lakossági épületek nagy része is felújításra szorul. Tekintve a feladat nagyságát és időigényét, már 2030-ig is jelentős előrehaladást kell elérni.
Hogy lehet bármi is ingyen az építőiparban, és meddig működhet ez?
Vidéki falvakban idén sokan kaptak olyan ajánlatokat, akár önkormányzati közvetítéssel, hogy egy-egy vállalkozó ingyenesen vagy rendkívül olcsón vállalja a padlásfödém leszigetelését. Ez a lakónak megéri, hiszen az épületekben a legnagyobb hőveszteség a tetőn át történik, így ennek megoldásával akár 20-30% energiamegtakarítás is elérhető egy régebbi építésű háznál, akár behozva ezzel az ingatlan az átlagfogyasztás alatti sávba. A munka pár óra alatt, komolyabb bontás-átépítés nélkül elvégezhető. Egyszerűen összefoglalva, a vállalkozónak azért éri ez meg, mert cserébe a lakótól engedélyt kap az így keletkezett Hitelesített Energia Megtakarítás (HEM) értékesítéséhez az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR). Ez a csak most felpörgő rendszer hazánk 2030-as energiahatékonysági célja teljesítésének legfontosabb eszköze lehet. Célja, hogy a hatálya alá tartozó energiakereskedő vállalatokat arra szorítsa, hogy energiamegtakarítási beruházásokat hajtsanak végre vagy finanszírozzanak. Amint olvashattuk, az ilyen ajánlat eddig ez a vállalkozónak is megérte, hiszen profitot realizált az anyag- és munkaköltség kiszámlázása nélkül kínált beruházáson is. Úgy tűnt tehát, hogy állami támogatások nélkül is elindulhat egy tömeges energiahatékonyság-javítási hullám, még ha csak egyes épület-elemekre nézve is, amely ugyancsak ráfér a hazai lakóépületállományra.
Erre reagálva ugyanakkor a jogalkotó kiigazításokat tett az EKR működésében. Ennek során egyrészt a csalási lehetőségeket szűkítette a hitelesítési követelmények erősítésével, ami fontos, mert az senkinek sem jó, ha valójában meg sem történt (pl. lefotózás után felszedett) szigetelésekkel próbálnának hasznot szerezni az EKR-en keresztül. Az elvárt szigetelőanyag-vastagságot 25 cm-ről 30 cm-re növelték, és alá-fölé fóliázást is előírtak, így nő a megtakarított energia is és tartósabb lesz a beruházás. Az egységnyi felületen elszámolható energiamegtakarítás mennyiségének csökkentése viszont kevésbé tűnik érthetőnek. A változások összességében ahhoz vezetnek, hogy némileg nőnek a kivitelezési költségek, így már nem biztos, hogy ingyen megéri elvégezni a munkát, vagyis csökken az ajánlat marketing-ereje – az „ingyen” varázsszó sok ajtót ki tudott nyitni. Ugyanakkor fontos lenne, ha ennek ellenére sem szakadna meg a beruházások idén frissen elindult hulláma, hiszen a padlásfödém-szigetelés még egy minimális befizetés ellenében is megéri a lakónak és a vállalkozónak is.
Hogy lehet, hogy az épületfelújításokhoz biztosított állami „ingyenpénz” nem fogyott el pár nap alatt?
Mindezzel párhuzamosan, idén július 1-től elérhető az Otthonfelújítási Program, amely 108 milliárd Ft-os keretével az elmúlt bő tíz évben tapasztaltakhoz képest igen jelentős keretű, de a 4,6 milliós lakóépület-állomány méretéhez képest még így sem túl nagy arányú támogatási konstrukció. A célcsoport a rendszerváltás előtt épült családi házak köre, amelyek közül 20 ezer otthon felújítására lehet elég pénz ebben a körben. A program kamatmentes hitelfelvételen alapul, legfeljebb 6 millió Ft-os igényelhető összeggel, amelyből az állam járástól függően 2,5-3,5 millió Ft-ot átvállal, illetve 1 millió Ft-nyi önrészt kell hozzá biztosítani. Legalább 30%-os energiamegtakarítást kell elérni a beruházás során, amelyet előtte-utána elkészített energiatanúsítvánnyal kell bizonyítani. A program ugyanakkor egyelőre nem váltott ki kimagasló érdeklődést, az első bő két hónapban csak 2000 kérelmet fogadtak be, és az elkészült kiinduló energiatanúsítványok száma is csak a 10.000-t éri el, ami a szükségletek nagysága fényében igen meglepő. Ennek oka nagy valószínűséggel a bonyolult adminisztráció lehet, hiszen akár 20 különböző dokumentumot is mellékelni kell a beadványhoz. Az Energiaügyi Minisztérium Facebook-posztjában jelezte, hogy már dolgoznak a feltételek átdolgozásán, egyszerűsítésén.
Hogyan tovább, magyar épületállomány?
A hazai épületállomány átalakításához szükség lenne rá, hogy a mostani programot egy sokkal nagyobb összegű, évtizedes távlatban kiszámítható támogatási rendszer kövesse majd, alapuljon bár az állami, EU-s vagy önkormányzati forrásokon. Ennek finanszírozása megoldható lenne, amint itt részletesen bemutattunk, vagy (részleges) alternatívaként EKR-en vagy energiahatékonysággal foglalkozó (ESCO) szervezeteken keresztül. Ahhoz, hogy hazánk 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját elérjük és 2050-re megvalósítsuk a nagy energiahatékonyságú, dekarbonizált épületállományt, évi 140.000 épületet kellene felújítani, egy vagy több lépéses mélyfelújításokkal (lásd vonatkozó javaslatcsomagunkat), amihez fontos a kapcsolódó gyártói, kivitelezői kapacitások bővítése, a munkahely-teremtés is. Egy korábbi elemzésünkben azt is alátámasztottuk, hogy a legrosszabb energiahatékonyságú épületek (pl. Kádár-kockák) felújítására érdemes fókuszálni, mert azoknál érhető el a legnagyobb energia-megtakarítás. Továbbá, ki kell használni a szemléletformálásban rejlő potenciált is, hiszen az eddigi, kisléptékű hazai programok tapasztalatai szerint 5-15% energiamegtakarítás is elérhető pusztán nagyobb odafigyeléssel.
