Hova akarunk eljutni? – vitaindító elemzésünk a magyar klímapolitika jövőjéről II.
03.13.2021
Huszár András

Amennyiben egy ország lefektette hosszútávú céljait az éghajlatváltozás globális problémájának megoldásához való hozzájárulásában, fontos, hogy eredményes mérföldköveket és középtávú lépéseket is megfogalmazzon. Háromrészes tanulmánysorozatunk második írásában ezzel fogunk foglalkozni.


Írásainkat a 2017-es ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének éves Konferenciáján (UNFCCC COP23) a Fiji Elnökség által megfogalmazott három irányító kérdésre építjük: Hol állunk most? Hova akarunk eljutni? Hogyan jutunk el oda? Ennek megfelelően az első tanulmányunk a „Hol állunk most?” kérdésre válaszolva vázolta fel véleményünket és fogalmazott meg javaslatokat a klímasemlegesség felé vezető úthoz.

A háromrészes stratégiai szempontokkal foglalkozó tanulmánysorozatunk második része azt kívánja vizsgálni, hogy a kiindulópontok helyes rögzítése után melyek lehetnek a legfontosabb céljai a magyar klímapolitikának, melyek azok a mérföldkövek, amelyek elérése értelmet adnak a cselekvéseknek, egyúttal viszonyítási pontokat is jelentenek.

Írásunkban a Párizsi Megállapodás 2. cikkében megfogalmazott hármas célrendszert követve a Kibocsátáscsökkentési és elnyelési; az alkalmazkodási; valamint a finanszírozási dimenziókban vizsgáljuk meg milyen célok felé érdemes haladnia a nemzeti klímapolitikának. Elemzésünk alább érhető el:


Kapcsolódó bejegyzések

Az EU elektrifikációval küzdene a klímaváltozás ellen

Az EU elektrifikációval küzdene a klímaváltozás ellen

z Európai Bizottság nemrég bemutatta legújabb klímapolitikai javaslatcsomagját, amely egy új elektrifikációs tervvel és az uniós kibocsátás-kereskedelmi reformjával küzdene a klímaváltozás ellen, növelné a kontinens versenyképességét és önállósodását. Bár a célok hangzatosak, a javaslatok első olvasatra inkább az ipari lobbinak kedveznek, mint a 2040 uniós klímacélok elérésének. Gyorselemzés.

Túlbetonozva: Magyarország jövője azon is múlik, hogyan bánunk a termőföldjeinkkel

Túlbetonozva: Magyarország jövője azon is múlik, hogyan bánunk a termőföldjeinkkel

A természetes területek beépítése ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, mivel a túlzott mesterséges felszínborítás egyszerre veszélyezteti a vízgazdálkodást, az élelmezésbiztonságot, a klímaalkalmazkodást és a települések élhetőségét. A nyár elején zajló Túlbetonozva kampány erre a kevés figyelmet kapó problémára hívta fel a figyelmet, miközben egy olyan szakpolitikai javaslatcsomag is készült, amely gyakorlati megoldásokat kínál a döntéshozók számára.