A Green Policy Center tanulmánybemutató rendezvénye – “A kapitalizmus ráncfelvarrása”
03.23.2021
Tibor Schaffhauser

Inkluzív kapitalizmus, stakeholder kapitalizmus, igazságos átmenet, körkörös gazdaság – Nemes Gábor, a Mind Mate Inspiration közösség fenntarthatósági témafelelőse, valamint Gyöngy Ádám Nemzetközi Laudato si’ animátor számos alternatív irányzatot mutatnak be, felvillantva egyben annak lehetőségét is, hogy magyar vállalatok hol találhatnak lehetséges kapcsolódási pontokat ezekhez a kapitalizmus ráncfelvarrása során a Green Policy Center (GPC) felkérésére írt tanulmányukban.


A kapitalizmus megbukott – egyre többször olvashatóak ehhez hasonló kijelentések a 2008-as gazdasági válság majd újabban a bolygónkat fenyegető klímaválság kapcsán. Az elmúlt évtizedekben több, a cégek profitmaximalizását hirdető Friedman-doktrínát elvető, azt messze meghaladó alternatív kapitalizmust célzó irányzat vált ismerté – ahogy azt a kapitalizmus egy korai bírálója, az egyenlőtlenségek ellen fellépő XIII. Leó pápa már 1891-ben, a Rerum Novarum kezdetű enciklikájában kiemelte, “kemény feladat kimérni azokat a jogokat és kötelességeket, amelyek a gazdagok és szegények, a tőkések és munkavállalók közötti viszonyt szabályozzák”.

Inkluzív kapitalizmus, stakeholder kapitalizmus, igazságos átmenet, körkörös gazdaság – a Green Policy Center gondozásában elkészült új tanulmány számos alternatív irányzatot mutat be, felvillantva egyben annak lehetőségét is, hogy magyar vállalatok hol találhatnak lehetséges kapcsolódási pontokat ezekhez. A hazai példák közül a szerzők kiemelik egyebek mellett az „emberközpontú gazdaság” koncepcióját, a Budapesti Corvinus Egyetemen zajló „környezetbarát vállalatirányítási eszközök” kutatást és a KÖVET Egyesület „Valóban Felelős Vállalat” modelljét.

A szerzők javaslata, hogy 2021 második felére hozzuk létre azt a hazai integratív műhelyt, mely a globális helyzet figyelembevételével alkot meg egy hazai „kapitalizmus-alternatívát”, amiben a Friedman-doktrínát a Csíkszentmihályi Mihály-féle világszerte ismert „Flow” élmény váltja fel.

A tanulmány bemutatására online formában 2021. március 23-án került sor, amelyen a szerzőkkel Náray-Szabó Gábor Akadémikus, egyetemi tanár és Huszár András, a Green Policy Center igazgatója beszélgetett. A tanulmányt pedig az alábbi linken letöltve lehet elolvasni:



Kapcsolódó bejegyzések

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A Duna rekordalacsony vízállása miatt részlegesen leállított Paksi Atomerőmű áramtermelését nappal a napelemek pótolták, napnyugta után azonban Magyarország fokozottan importra szorult. A nyári krízis megmutatta, hol maradt félbe a hazai zöld átállás: a napenergia gyors terjedését nem követte elegendő tároló, szélenergia- és hálózati fejlesztés. Az egyre forróbb, aszályosabb nyarakra olyan áramrendszerrel kell felkészülni, amely kevesebb hűtővízzel és rugalmasabban képes kiszolgálni a fogyasztást.