Hol állunk most? – vitaindító elemzésünk a magyar klímapolitika jövőjéről I.
10.19.2020
Szerző: Huszár András

Az éghajlatváltozás globális problémájára globális cselekvéssel adható eredményes válasz, ami nemzetállami (vagy legfeljebb regionális) válaszok összességének eredménye. A hathatós nemzetállami válasz megtalálása érdekében szerencsére Magyarországon is egyre több szó esik az éghajlatváltozásról és ezen belül a magyar klímapolitikáról.

Az eredményes és hatékony magyar klímapolitika kialakítása szempontjából fontos mérföldkövet jelent az Országgyűlés által 2020 júniusában elfogadott XLIV. törvény a klímavédelemről, ami a Párizsi Megállapodással és a nemzetközi tudományos konszenzussal összhangban egyértelműen kijelölte a magyar klímapolitika hosszú távú céljaként a 2050-es klímasemlegesség elérését. Ez világszinten is jelentős, hiszen összesen hat másik ország fogadott el törvényi szinten hasonlót. Az oda vezető út óriási erőfeszítéseket kíván a társadalom és a gazdaság valamennyi szereplője részéről, ráadásul önmagában sajnos nem is oldja meg az éghajlatváltozás problémáját.

Ugyanakkor számos fontos döntést már ma meg kell hozni, hogy egyáltalán esélyünk maradjon elérni a klímasemlegességet.

Így, kiindulva a legelső állításból, akkor járunk el a leghelyesebben, ha a magyar klímapolitikát kontextusban, mégpedig globális kontextusban határozzuk meg és alakítjuk folyamatosan. Ezen állításra alapozva, stratégiai nézőpontból egy háromrészesre tervezett vitaindító elemzés-sorozatot indítunk el azzal a céllal, hogy kijelöljünk pár sarokpontot, amelyeket alkalmazva eredményesebben vághatunk neki ennek a nehéz, de egyben izgalmas kihívást jelentő útnak.

Írásainkat a 2017-es ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének éves Konferenciáján (UNFCCC COP23) a Fiji Elnökség által megfogalmazott három irányító kérdésre építjük: Hol állunk most? Hova akarunk eljutni? Hogyan jutunk el oda? Ennek megfelelően az első tanulmányunk a „Hol állunk most?” kérdésre válaszolva vázolja fel véleményünket és fogalmaz meg javaslatokat a klímasemlegesség felé vezető úthoz. Elemzésünk alább érhető el:

Kapcsolódó bejegyzések

 

Zöld lámpa az ambiciózusabb uniós klímapolitikai lépések előtt – Az EU Környezetvédelmi Tanácsa támogatta a Fit for 55 csomag elemeit

Zöld lámpa az ambiciózusabb uniós klímapolitikai lépések előtt – Az EU Környezetvédelmi Tanácsa támogatta a Fit for 55 csomag elemeit

Majdnem egy éves tárgyalásokat követően a tagállamok környezet- és klímavédelemért felelős minisztereit tömörítő Tanácsa megállapodott az unió új klímavédelmi céljainak konkrét megvalósítását tartalmazó Fit for 55 csomag számos eleméről. Nagy eredmény ez a francia soros elnökségnek és nagy megkönnyebbülés az EU soros elnökségét pénteken átvevő Csehország számára. A magyar kormány azonban korábbi tárgyalási álláspontjához képest nem igazán lehet elégedett. A Green Policy Center gyorselemzése.

Szakmai egyeztetések politikai mellékízzel – az ENSZ 2022-es időközi klímakonferenciájának értékelése

Szakmai egyeztetések politikai mellékízzel – az ENSZ 2022-es időközi klímakonferenciájának értékelése

Bár a júniusban zajló ENSZ időközi klímakonferenciája szakmai szinten zajlott, a tárgyaló felek nem tudták megkerülni a nagy politikai kérdéseket a kibocsátás-csökkentés, finanszírozás és a veszteségek és károk témáiban. Így bár komoly viták zajlottak, az ősz során magasabb sebességre kell kapcsolnia a tárgyalásoknak, annak érdekében, hogy reagálni tudjanak a klímaváltozás által megkívánt sürgősséggel. A Green Policy Center helyszíni elemzése.

Mi lesz a jövője az európai klímapolitikának az európai parlamenti szavazás után?

Mi lesz a jövője az európai klímapolitikának az európai parlamenti szavazás után?

Az Európai Parlament június 8-i szavazásán támogatta az új benzin- és dízelmeghajtású személygépjárművek és kisteherautók forgalomba helyezésének 2035-ös megszüntetését, ugyanakkor a testület több kulcsfontosságú klímapolitikai jogszabály-módosítást leszavazott, így ezekről tovább folynak a tárgyalások – ilyen például az épületek és a közúti közlekedés kibocsátásaira terhelni tervezett új költség. A Green Policy Center szerint mindez nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság tavaly júliusi klíma-javaslatcsomagja egészében megbukott volna, azonban a képviselőknek másmilyen eszközökben kellene gondolkodniuk a klímaváltozás elleni fellépés széleskörű társadalmi támogatottsága érdekében. Cikkünkben magyar szempontból értékeljük a friss fejleményeket.