Hol állunk most? – vitaindító elemzésünk a magyar klímapolitika jövőjéről I.
10.19.2020
Szerző: Huszár András

Az éghajlatváltozás globális problémájára globális cselekvéssel adható eredményes válasz, ami nemzetállami (vagy legfeljebb regionális) válaszok összességének eredménye. A hathatós nemzetállami válasz megtalálása érdekében szerencsére Magyarországon is egyre több szó esik az éghajlatváltozásról és ezen belül a magyar klímapolitikáról.

Az eredményes és hatékony magyar klímapolitika kialakítása szempontjából fontos mérföldkövet jelent az Országgyűlés által 2020 júniusában elfogadott XLIV. törvény a klímavédelemről, ami a Párizsi Megállapodással és a nemzetközi tudományos konszenzussal összhangban egyértelműen kijelölte a magyar klímapolitika hosszú távú céljaként a 2050-es klímasemlegesség elérését. Ez világszinten is jelentős, hiszen összesen hat másik ország fogadott el törvényi szinten hasonlót. Az oda vezető út óriási erőfeszítéseket kíván a társadalom és a gazdaság valamennyi szereplője részéről, ráadásul önmagában sajnos nem is oldja meg az éghajlatváltozás problémáját.

Ugyanakkor számos fontos döntést már ma meg kell hozni, hogy egyáltalán esélyünk maradjon elérni a klímasemlegességet.

Így, kiindulva a legelső állításból, akkor járunk el a leghelyesebben, ha a magyar klímapolitikát kontextusban, mégpedig globális kontextusban határozzuk meg és alakítjuk folyamatosan. Ezen állításra alapozva, stratégiai nézőpontból egy háromrészesre tervezett vitaindító elemzés-sorozatot indítunk el azzal a céllal, hogy kijelöljünk pár sarokpontot, amelyeket alkalmazva eredményesebben vághatunk neki ennek a nehéz, de egyben izgalmas kihívást jelentő útnak.

Írásainkat a 2017-es ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének éves Konferenciáján (UNFCCC COP23) a Fiji Elnökség által megfogalmazott három irányító kérdésre építjük: Hol állunk most? Hova akarunk eljutni? Hogyan jutunk el oda? Ennek megfelelően az első tanulmányunk a „Hol állunk most?” kérdésre válaszolva vázolja fel véleményünket és fogalmaz meg javaslatokat a klímasemlegesség felé vezető úthoz. Elemzésünk alább érhető el:

Kapcsolódó bejegyzések

 

Magyarország Első Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése

Magyarország Első Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése

„A kibocsátás-csökkentéssel ellentétben az alkalmazkodás szinte kizárólag a saját érdekünk, más országok javát csak közvetve szolgálja. Ennek megfelelően senki sem fogja rajtunk „számonkérni”, ha elmulasztjuk a szükséges intézkedéseket, viszont a következmények minket sújtanak.” – nyit a Green Policy Center új jelentése, amelyben az elérhető nemzeti és helyi stratégiák, különféle adatok elemzésével grafikus formában igyekszik helyzetképet adni a hazánkat negatívan érintő klímaváltozási hatásokról.

A spanyol-belga-magyar elnökségi trió prioritásai zöld szemmel

A spanyol-belga-magyar elnökségi trió prioritásai zöld szemmel

Az európai és magyar sajtóban legutóbb a nemzeti parlamenti választások kapcsán olvashattunk többet Spanyolországról, azonban nem csak ez adhat okot érdeklődésre. Az ország július elsejével vette át az Európai Unió soros elnökségi tisztségét. Ez magyar szempontból amiatt is érdekes, mert ezzel megkezdődött a spanyol-belga-magyar 18 hónapos elnökségi trió első szemesztere. Mire számíthatunk zöldpolitikai szempontokból a magyar elnökségben 2024-ben kicsúcsosodó programban?