Kitekintés az európai klímapolitikára – EU klímadossziék a héten amelyekre figyelni érdemes
10.15.2020
Szerző: Tibor Schaffhauser

Igen forró ősz várható idén – ha nem is a hőmérséklet tekintetében, de a brüsszeli klímapolitikai tárgyalások szempontjából mindenképpen. Alábbi cikkünkben röviden bemutatjuk, hogy milyen főbb témákra számíthatunk a következő időszakban és hogy miért érdemes rájuk figyelnünk.

A hét folyamán az EU több stratégiát és beszámolót is bemutat a közös energia és klímapolitika területén. Ezek a dokumentumok mind az Európai Zöld Megállapodás részeként azt a célt szolgálnák, hogy csökkentsék a kontinens üvegházhatású gáz kibocsátásait a klímasemlegességi hosszú távú cél elérése érdekében, miközben támogatják a koronavírusjárvány utáni zöld gazdasági helyreállítást. A legnagyobb érdeklődésre természetesen az 2020 október 15-16-ai Európai Tanácsülés tarthat számot, ahol a tagállamok kormányfői első alkalommal egyeztethetnek a Bizottság által 2030-ra javasolt magasabb kibocsátás-csökkentési célokról.

Elsőként azonban a nagyívű épületkorszerűsítési programját mutatta be a héten az Európai Bizottság. Az épületenergetikai felújítási programját a Bizottság egy gazdasági és környezetvédelmi szempontból is kiemelten fontos elemként jellemezte, mivel egyszerre segíti a gyengélkedő építési szektort és támogatja az energiahatékonysági erőfeszítéseket és ezzel a kibocsátások csökkentését. A javaslat a jelenlegi évi 1%-os felújítási arányt duplázná meg, amely a következő tíz évben évente 235 milliárd € forrást igényelne. Mivel az épületek felelősek az EU kibocsátásainak harmadáért, kiemelten fontos a szektor, kérdés azonban, hogy a tagállamok is követik-e majd az új ajánlásokat, illetve hogy elegendőek lesznek-e a rendelkezésre bocsátott uniós források.

A héten került bemutatásra az Energia Unió állapotáról szóló jelentés is. Az Energia Unió 5 évvel ezelőtt került életre hívásra annak érdekében, hogy egy zöldebb, egységes és biztonságos energiapiacot hozzon létre a kontinensen, miközben a Párizsi Megállapodás céljainak megvalósítását is támogassa. Az Energia Unió öt fő területre koncentrál: energiabiztonság, egységes energiapiac, energiahatékonyság, dekarbonizáció és megújuló energiaforrások, valamint kutatás, innováció és versenyképesség. Jelenleg úgy tűnik, hogy míg az EU könnyedén teljesíteni fogja a kibocsátás-csökkentési céljait, azonban nem fogja teljesíteni a 2020-ra vonatkozó energiahatékonysági kitűzéseit. Ezért is kiemelten fontos az új energiahatékonysági kezdeményezése az EU-nak.

Azonban egy másik fontos eleme a jelentésnek, hogy bemutatta a tagállamok Nemzeti Energia és Klímaterveinek egyenkénti elemzését is. Ezek a dokumentumok azért is fontosak, mert ezek határozzák meg a tagállamok következő 10 éves terveit az energetika és klímapolitika területén, illetve ezek összessége kell, hogy megvalósítsa a közös, uniós 2030-ra vonatkozó célokat is. Összességében elmondható, hogy a 27 nemzeti terv együttesen valamivel meghaladja az uniós megújuló energia célokat, azonban nem elegendők az energiahatékonysági célok teljesítéséhez. Az üvegházhatású gázokat illetően a tervek együttesen szintén elérik az unió által meghatározott legalább 40%-os kibocsátás-csökkentési célt.

A magyar nemzeti energia és klímaterv 2016 és 2040 közötti tervek megvalósítása is 20400 milliárd forintnyi forrást igényel.

Hazánk Nemzeti Energia és Klímatervét is elemezte a Bizottság, a főbb mutatókat illetően elmondható, hogy sajnos nem volt elégedett a magyar stratégiával. A kibocsátás-csökkentési cél a Bizottság szerint nem haladja meg a már előírt célokat, azonban lehetőségek lát további ambíciónövelésre. Az energiahatékonysági és megújuló energia terveket illetően a Bizottság nem tartja megfelelően ambiciózusnak a meghatározott célokat. Fontos azonban kiemelni, hogy ez az ambíciószint is igen költséges, a 2016 és 2040 közötti tervek megvalósítása is 20400 milliárd forintnyi forrást igényel. Bár a magyar terv hozza a kötelezőt, nem szabad elfelejtenünk, hogy az uniós jogszabályoknak megfelelően a terveket 2030-ig felül lehet még vizsgálni a célokat felfelé mozgatva.

Erre pedig szükség is lehet, mivel a Bizottság bemutatta a terveit, miszerint a 2030-ra vonatkozó uniós legalább 40%-os kibocsátás-csökkentési célt az év végéig 55%-ra módosítsa. Ebbe a felfelé licitálásba az Európai Parlament is beszállt, miután nem csak 55%-os, hanem 60%-os ambíciónövelést szavazott meg. Az október 15-16-ai, csütörtök-pénteki Európai Tanács-ülés során lesz az első alkalma a tagállami kormányfőknek is reagálniuk a bemutatott javaslatokra. Már most is látható, hogy komoly törésvonalak lesznek a különböző tagállami álláspontok között, mivel egyesek még a javasoltnál is ambiciózusabb célokat szeretnének elfogadni, miközben mások inkább a megfelelő hatástanulmányok elvégzését követően terveznek döntést hozni az uniós ambíciószint növelést illetően. A kérdés eldöntése már csak azért is időszerű, mivel idén év végéig szükséges az ENSZ éghajlatvédelmi szervezete felé megküldenie minden félnek, köztük az Európai Uniónak is a felülvizsgált, 2030-ra szóló terveiket. Persze adott a lehetőség csak megújítani és nem módosítani a terveket, azonban mivel az EU rendszeresen a klímabajnok szerepében tetszeleg a nemzetközi klímapolitikai porondon, ezért a vezető szerep fenntartása miatt indokolt lesz valamit felmutatni.

Ha pedig Brüsszel nem adna elég izgalmat az uniós klímapolitika területén a héten, az ősz folyamán még további ügyek várhatók, mint a 2050-es klímasemlegességi célt rögzítő uniós klímatörvény elfogadásának kérdése; az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó, egyes kiválasztott ágazatokban alkalmazandó mechanizmusra irányuló javaslat megvitatása vagy a mára már örökzölddé vált téma, a többéves pénzügyi keret körüli viták lezárása. Egy biztos, lesz mit figyelemmel követnünk az eseménytelennek egyáltalán nem mondható ősz folyamán.

Kapcsolódó bejegyzések

 

Képzést indítunk projektek zöld menedzsmentjének támogatására!

Képzést indítunk projektek zöld menedzsmentjének támogatására!

Az Ex Ante Magistra Kft. a Green Policy Centerrel együttműködésben azon önkormányzati vezetők, projektmenedzserek, szakreferensek számára indít rövid, gyakorlatorientált tréninget, akik érintettek a szervezet zöld fejlesztéseket célzó projektjeinek előkészítésében és megvalósításában.

Az Európai Parlament megálljt int a zöldrefestésnek

Az Európai Parlament megálljt int a zöldrefestésnek

Az Európai Parlament január közepén zöld jelzést adott egy irányelvre, amely javítani fogja a termékek címkézését és betiltja a megtévesztő környezeti állítások használatát a jövőben. Mit is takar azonban ez az irányelv és mi a jelentősége?