Január elejével átadta Spanyolország az Európai Unió soros elnöki tisztségét Belgiumnak, így ideje számot vetnünk az előző elnökség néhány főbb eredményével, megnéznünk, milyen prioritásokat határozott meg Belgium és kitekintenünk az egyre közeledő magyar elnökség várható kihívásaira.
Korábbi írásunkban áttekintettük a spanyol-belga-magyar elnökségi trió programját, amelynek első szakasza most zárult le azzal, hogy Spanyolország átadta az EU soros elnöki tisztségét Belgiumnak. Az EU 30. elnökséget ellátó spanyolok több eredményt könyvelhettek el az elmúlt szemeszterben; 1766 tárgyalást rendezve, több mint 70 dossziét zártak le, amelyek között volt a migrációs megállapodás és az első uniós mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály elfogadása is.
A klíma- és energiapolitika szempontjából azonban kiemelendő eredmények az elektromos árampiac reformjáról szóló megállapodás, amely segíti a megújuló energia elterjedését és az energiapiac áringadozásai által okozott terhek csökkentését, illetve az ENSZ 2023. évi klímacsúcsán az uniós delegáció vezetése, ahol történelmi eredmény volt a fosszilis energiahordozók kivezetéséről szóló döntés elfogadása.
Belga elnökség zöld prioritásai
A januárral kezdődő belga elnökség pedig építve az elnökségi trió 18 hónapos prioritásaira 6 fő területet fogalmazott meg saját, július elsejéig tartó szemeszterére: a jogállamiság, a demokrácia és az egység fenntartása; az európai versenyképesség erősítése; zöld és igazságos átmenetre való törekvés; a szociális és egészségügyi menetrend megerősítése; az emberek és a határok védelme; és a globális Európa előmozdítása.
Az energia területén a belga elnökség fő célkitűzése a jelenleg már tárgyalás alatt álló jogalkotási kezdeményezések befejezése, a jó gyakorlatok cseréjének elősegítése és az EU jövőbeni energetikai tervezésének megalapozása. Fókuszában a fenntartható energia-infrastruktúra kialakításának elősegítése van, különös tekintettel a határokon átnyúló energiaáramlásokra egy robosztus, költséghatékony rendszer felállítása érdekében. A belga elnökség a jelenlegi európai keretrendszer hatékonyságát tervezi értékelni az infrastruktúrák tervezése, építése és finanszírozása tekintetében. Az offshore megújuló energiatermelésre és az integrált tengeri hálózatok kialakítására is hangsúlyt helyeznek majd a szemeszterben, ezen túlmenően pedig a hidrogén nemzetközi kereskedelmének előmozdítása, a fenntartható energiaellátás és a felújítási hullám támogatása is kiemelt területek. Míg az előbbiek az energiarendszer zöldítése és az ipar versenyképességének növelése, úgy az épületek felújítása az energiahatékonyság növelése és az energiafelhasználás csökkentése szempontjából kiemelten fontos területek. Emellett a gyógyászati radioizotópok ellátásának biztosítása és az európai vezető szerep megerősítése is fontos cél.
A klímapolitika esetén a belga elnökség főként az Európai Zöld Megállapodás céljainak megvalósítására összpontosít még az Európai Parlamenti választások, így azt intézményi szünet kezdete előtt annak érdekében, hogy megvalósításra kerülhessenek a jelenlegi Ursula van der Leyen vezette Bizottság által kitűzött célok. Az elnökség be szeretné fejezni az intézmények közötti tárgyalásokat az Unió széndioxid-eltávolításra vonatkozó tanúsítási keretről szóló javaslat és a nehéz tehergépjárművek CO2-kibocsátási szabványainak felülvizsgálata terén. Ezek mind az ipari és üzleti szereplők számára fontos szabályok. Emellett a belga elnökség előrelépni tervez az intézmények közötti tárgyalásokban olyan környezetvédelmi témákban, mint a csomagolás és csomagolási hulladék tervezett szabályozása, a levegőminőségi irányelv és az települési szennyvízkezelési Irányelv felülvizsgálata is. Az elnökség folytatja a munkát az élelmiszerhulladék-csökkentési célok és textilszabályok felülvizsgálatával kapcsolatos hulladékkezelési keretirányelvről is.
A belga tervei között szerepel az Európai Zöld Megállapodásról szóló vita ösztönzése is, mivel diplomáciai és elemzői körökben többen is látnak esélyt arra, hogy a következő Európai Bizottság számára már nem a zöld témák lesznek a legfontosabb prioritások. Ennek érdekében a belga elnökség a napirenden szeretné tartani a klímaváltozás, a körkörös gazdaság, a biodiverzitás és a szennyezés kapcsolatának kezelését 2024 után is. A tervei szerint a belga elnökség elősegíti a vitát az Európai Bizottság új 2040-es EU klímacéljáról és a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokról, valamint a 8. Környezetvédelmi Cselekvési Program középtávú felülvizsgálatáról. Ezen felül az ipar zöldítéséről és versenyképességéről szóló Ipari Szénkezelési Stratégia felülvizsgálatának megkezdése is kiemelt prioritás. Ezekkel az elnökség célja, hogy serkentse a gondolkodást az EU klíma- és környezetpolitikájának jövőjéről az európai parlamenti választásokat követően felálló új Bizottság érkezése előtt. Emellett a belga elnökség elősegíti a párbeszédet a körkörös gazdaságba való átmenet jövőjéről is, ideértve a fenntartható erőforráskezelés és az európai fogyasztás és termelés anyaglábnyomának további csökkentésének módjait, valamint az igazságos zöld átmenetről is.
A belga elnökség a nemzetközi klímapolitika terén az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 28. Konferenciáján (COP28) vállalt kötelezettségek nyomon követésére összpontosít, különös figyelemmel a Párizsi Egyezmény ambícióciklusát hajtó globális értékelés eredményeire. Itt kimondták, hogy növelni kell a kormányok klímaambícióját, valamint fokozatosan el kell távolodni a fosszilis energiahordozók használatától az energiaszektorban. Ezen alapulva elkezdi a belga elnökség nekilát előkészíteni az idei ENSZ klímakonferencián, a COP29-en történő uniós részvételt, valamint az EU középtávú klímacéljait tartalmazó Nemzetileg Meghatározott Vállalásának felülvizsgálatát is.
A magyar elnökség előtt álló zöldpolitikai kihívások
A belga elnökség által felvezetett témák közül többnek a befejezése viszont a július elsejével kezdődő magyar elnökségre fog hárulni. Ennek mentén hazánk decemberben bemutatta a klíma- és energiapolitikai prioritásait, ezek: az energiaszuverenitás erősítése; a geotermikus energia hasznosítása; a biztonságos, szuverén és reziliens energiaszektor megteremtése; a klímabarát és versenyképes átállás elősegítése; a villamos energia hálózat fejlesztése, további elektrifikáció; a megfizethető energiaárak a fogyasztók számára; a pro-nukleáris ügyek kiemelt támogatása; a kiemelt energetikai projektek engedélyezésének felgyorsítása.
A nemzetközi klímapolitika területén hazánk feladata lesz az Azerbajdzsánban megrendezésre kerülő következő ENSZ klímakonferenciára szóló uniós mandátum előkészítése és az uniós delegáció vezetése is, ahol többek között az új hosszútávú klímafinanszírozási cél elfogadására kell koncentrálni, illetve új vállalások megtételére számíthatunk a 2023-as Globális Értékelés eredményeit követően, többek között az EU részéről is.
Ehhez elengedhetetlen lesz az új uniós 2040-es klímacél tárgyalásainak előre vitele, annak érdekében, hogy a konferenciára az EU már legalább politikai egyezség szintjén be tudja mutatni új céljait. A EU Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testületének javaslata szerint a 2040-es uniós kibocsátás-csökkentési célnak az üvegházhatású gázok (ÜHG) nettó kibocsátásának 90-95%-kal való csökkentése kellene, hogy legyen 1990-hez képest. A hivatalos javaslat bemutatására májusban kerülhet sor még a belga elnökség alatt, a letárgyalás viszont már a magyar elnökség feladata lesz és várhatóan több hónapos egyeztetéseket követően kell tető alá hoznia a megállapodást hazánknak. Egy új 2040-s uniós klímacél azért is kiemelten fontos, mert az Európai Uniónak és tagállamainak jelenleg csak rövid-távú, 2030-ig tartó klímacéljaik, illetve egy 2050-es klímasemlegességi célkitűzése van, a közép-távú cél egyelőre hiányzik. Az uniós 2040-es cél elfogadását követően a tagállamoknak is fel kell majd vázolniuk a nemzeti elképzeléseiket, hogyan fognak hozzájárulni a közös uniós cél megvalósításához, így ezen a téren majd a magyar kormányzatnak is lesz feladata. A közép-távú célok kijelölése viszont fontos az ipari és üzleti szereplők számára, hogy ezekhez tudják igazítani stratégiáikat és beruházásaikat.
Az uniós jogalkotást illetően azonban nem lesz egyszerű feladata hazánknak, hiszen az idei európai parlamenti választások sok változást fognak hozni az uniós intézmények vezetésében, így várhatóan több ügy is állni fog, amíg a megfelelő változások át nem futnak a rendszeren, így nagyívű uniós jogalkotásra nem számíthatunk a második félév során, azonban a konkrét magyar elnökségi terveket egyelőre még nem ismerjük.
