Megjelentek javaslataink a Magyar Nemzeti Bank zöld pénzügyekről szóló összefoglalójában
10.03.2020
Szerző: Tibor Schaffhauser

A Magyar Nemzeti Bank március végén kezdeményezett konzultációt környezetvédelmi szakértőkkel, civil szervezetekkel, intézetekkel a gazdaság – a koronavírus-járványt követő – környezetileg is fenntartható újraindításáról. A jegybank konzultációjára 18 civil szervezettől – köztük a Green Policy Centertől is – és környezetvédelemmel foglalkozó tudóstól, éghajlatvédelmi és energetikai szakembertől érkeztek javaslatok.

A javaslatokat a jegybank értékelte, egyeztette a civil szervezetekkel. E beérkezett javaslatokra építve alakítja ki az MNB saját, a környezeti fenntarthatóságot és azon belül különösen a klímavédelmet szolgáló beruházások finanszírozását támogató intézkedéseit.

Az MNB a Civil Konzultációban kapott javaslatok kivonatát, valamint a javaslatokhoz kapcsolódó MNB-intézkedéseket (vagy tervezett intézkedéseket) egy tanulmányban foglalta össze, amely alább érhető el:

Az MNB hosszú távon, további területeken is folytatni kívánja az együttműködését a civil szervezetekkel, illetve a tudományos élet résztvevőivel, amelyhez szakmai műhelyünk is minden támogatás megad.

Kapcsolódó bejegyzések

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályokat nemrég bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. Bár ez a rendszer itthon még nem közismert, megújított formájában jelentősen hozzájárulhat a hazai épületállomány energetikai felújításához, ami az energia- és klímacélok mellett a rezsiköltségek, hazánk energiaszuverenitása és a gazdaság szempontjából is jó hír.

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Nemrég mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, valamint hamarosan érkezik a Tiszta Ipari Stratégia is. Ezek a kezdeményezések reagálnak a nagyipari lobbi érveire, melyek szerint az EU a zöld intézkedésekre való fókuszálás miatt „elvesztette versenyképességét”. A versenyképesség erősítése közben azonban nem tűnnek el a környezeti kihívások, sőt azok egyre erősebbek. De vajon megfér-e egymással ez a két cél?