A Pathways Explorer modell fejlesztései a 2023. év során
12.21.2023
Szerző: Koczóh Levente András

2023. végéhez közeledve, időszerűnek tartjuk, hogy beszámoljunk a Pathways Explorer klímapolitikai modellel kapcsolatban az elmúlt időszakban történt fejlesztésekről.


A Pathways Explorer (PE) fejlesztéseit a modellt kifejlesztő, belgiumi székhelyű Climact klímavédelmi tanácsadó cég készítette, míg a szükséges magyar adatsorokat a Green Policy Center gyűjtötte össze, immár egyedüli magyar projektpartnerként. (Emlékeztetőül: a PE modellel kapcsolatos korábbi tájékoztatásaink alább érhetőek el.)

A legfontosabb újdonság: dinamikus lever:

A PE modell logikája továbbra is az, hogy a modellezendő tényezőket (a modell nyelvén: lever, ezekből bő 100 darab van) 1 és 4 közötti, illetve tizedes töredék fokozatokat megadva lehet beállítani. Ugyanakkor a felhasználó lehetőségei nagyban bővültek azzal, hogy immár nem csak a lever erősségét, hanem a lever által megjelenített változás kezdő- és végdátumát, illetve pályáját is meg tudja adni. A pálya lehet lineáris, S-görbe szerinti, vagy lépcsőzetes (többféle ugrással).

Ezeket a további beállításokat a következőképpen tudjuk megadni. A bal oldalon látható listában, ahol a leverek értékeit lehet megadni, a kiválasztott lever nevére kell kattintatni. A felugró ablak – amely a lever részletes leírását is tartalmazza – jobb sávjában a Dynamic lever fület kell választani. Ekkor megjelenik egy csúszka a kezdő- és végdátum megadására, egy rubrika az erősség (1-4) megadására, és egy legördülő menü a pálya alakjának kiválasztására. Ha minden adatot felvettünk, a „Show on graph” gombbal megszemlélhetjük az adott leverre általunk meghatározott pályát, illetve az „Apply to scenario and close” gombbal utasíthatjuk a PE modellt a beállítások használatára. Az alábbi képernyőfotókon ezt a lakóépületek fűtési hőmérsékletét megadó lever példáján mutatjuk be.

A dynamic lever funkció néhány kivétellel minden lever esetén elérhető – kivételt jelent például a nagyerőművi mix alakulása.

A modellt fejlesztő Climact szándékai szerint a dinamikus lever funkció a valamikor a jövőben fizetőssé válhat, egyelőre azonban bármely felhasználó számára elérhető.

Másképp, a bal oldali lever lista alján, az Expert beta lenyíló fül alatt egyetlen ablakban is megnyithatóak a dinamikus beállítások.  Szintén ezen lenyíló opcióval lehet átállítani a modell időtávját 2050-ről 2100-ra.

  • Változások, új leverek az egyes szektorok modellezésében

A bal oldali lever sávban a korábban külön „ágazatként” feltüntetett import-export szétbontásra került, és a vonatkozó leverek az egyes ágazatok alatt érhetőek el (ipar, mezőgazdaság, energia). Ezzel együtt új leverként lehetőség lett az importált termékek karbonintenzitásának megadására is.

Az leverek által megadott pálya szélső értékei, a múltbeli adatok és a jövőbeli értékek több esetben frissítésre kerültek pl. a felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterv tervezete várakozásai alapján, illetve frissebb múltbeli adatok alkalmazásával. Climact arra törekedett, hogy ahol csak lehet, a múltbeli adatok gyűjtését a modell automatikusan, Eurostat vagy más nyilvános adatbázisok alapján végezze.

  • épületek:

Egy új lever-csoport került létrehozásra, amely mind a lakossági, mind a szolgáltató épületek esetén beépítésre került, és amely révén az épületek felújítását differenciáltan is meg lehet adni. Az „Enforce renovations – Residentials” és „Enforce renovations – Services” pontok alatt lenyíló leverek esetén megadható, hogy bizonyos épületenergetikai osztályokba tartozó épületek felújítását a modell erőltetetten elvégezze, eltérve az épületállomány egészére megadott felújítási rátától (pl. „Ban F” nevű lever). Az adott osztályra vonatkozó felújítások arányát az állományon belül, illetve időbeli lefutását a lever értékének megadásával állíthatjuk be.

Fontos, hogy a Ban típusú leverek elnevezése félrevezető. Ugyanis a megnevezések a PE modellben egységesek minden tagállamra, miközben egyelőre az egyes országok eltérő épületenergetikai osztályokat használnak az épületenergetikai tanúsítványaikon. Magyarország esetén, a 2016-2023. között alkalmazott épületenergetikai osztályokhoz képest, a következő megfeleltetés érvényes:

Lever neve a PE modellbenHatása Magyarország esetén:
Ban GBan JJ és II
Ban FBan HH
Ban EBan GG
Ban DBan FF
Ban CBan EE
Ban BBan DD

További opcióként, a kétállású „Activate trigger points” nevű lever bekapcsolásával egy olyan további szakpolitikai opciót is érvényesíthetünk, amely minden eladásra, bérbeadásra kerülő ingatlan esetén elvégzi a felújítást.

Az Épületek fülön, a grafikonok legördülő menüjéből a „c. Activity: Renovation categories” opciót választva megjeleníthetjük az épületállomány várható összetételét (alapterület alapján), a fenti táblázatban látható konverzió segítségével.

Emellett a teljes állományra (külön a lakossági és külön a szolgáltató épületekre nézve) az eddig szokásos módon adhatjuk meg a felújítási rátát és mélységet.

Az épületszektor energiafogyasztásáról szóló grafikonon az „ambiant” kategória a hőszivattyúk által a környezetből bevont hőt jeleníti meg. Ezt a kategóriát az uniós és kormányzati dokumentumok többnyire figyelmen kívül hagyják az energiaigény számításánál.

  • közlekedés:

Új lever-típus a retrofit share, amely használatával a meglévő teher- illetve személygépjárművek alacsony kibocsátásúra történő átépítését lehet modellezni.

  • élelmezés, mezőgazdaság, erdészet és földhasználat:

Újragondolásra kerültek a táplálkozással kapcsolatos leverek. Immár külön-külön lehet megadni az egyes élelmiszertípusok fogyasztásának alakulásával kapcsolatos várakozásokat, a hús növényi élelmiszerekkel való helyettesítését, illetve a húsfajták közötti váltást. Fejlődött a bioenergia-termelés számítási módja.

  • ipar:

Jelentős fejlesztés történt az ipari termelés endogén előrejelzése terén – ez az a számítási mód, amikor az egyes iparágak várható termelési pályáját nem a felhasználó állítja be, hanem a PE modell maga veszi fel a többi ágazat által támasztott igény és a megadott export-import viszonyok alapján -, illetve a széndioxid leválasztása és tárolása, felhasználása terén.

  • energiatermelés:

Míg korábban a PE modell az fosszilis erőműveket egyben kezelte, most már külön-külön leverrel lehet megadni a szén, kőolaj, földgáz alapú áramtermelő kapacitások várható alakulását.

Climact jelzése szerint rövidesen várható e szektorban egy fejlesztés az áramrendszer stabilitása tekintetében.

  • demográfia és hosszú táv:

E csoportban találjuk meg a hulladékgazdálkodást, amelynek modellezése továbbra is egyszerűsítve, egyetlen lever révén történik. A fő újdonság a „Global warming” lever megjelenítése, amely egy másik, vízgazdálkodási projekt céljára készült, hazánk vonatkozásában egyelőre nincs különösebb jelentősége.

  • költségek:

A költségbecslés pontossága terén történtek előrelépések a fejlesztő Climact részéről, de az alkalmazott ár-feltételezések nem ország-specifikusak, hanem európai szintűek, így e funkció eredményeit (amelyek az egyes ágazatok grafikonjai között jelennek meg) tapasztalataink szerint továbbra is érdemes igen erős fenntartásokkal kezelni.

A modell korlátatai, általános figyelmeztetések:

A tapasztalatok szerint a modellezett eredményeket érdemes képernyőfotókon elmenteni magunknak és megjelölni, hogy melyik verzióval készültek (verziószám a jobb alsó sarokban látható – jelenleg v41.1), hiszen a pár hetente megjelenő frissítések után már az azonos beállítások sem pontosan ugyanazt az eredményt adják, illetve a nagyobb frissítések után a korábban elmentett linkek (URL-ek) sem működnek már. Ezt elősegíti az az új funkció, amivel a grafikonok adatpontjait immár táblázatos formában is meg lehet jeleníteni a webes felületen: a grafikonok jobb fölső sarkában, a papírlapot ábrázoló Data View ikonnal tehetjük ezt meg. A táblázat alatt és jobb szélén látható csúszkák révén navigálhatunk az adatok között. (A „papírlap” ikon mellett látható „nyíl” ikon letölti az adatokat egy Excel táblába, sajnos a nem túl felhasználóbarát CSV formátumban; a „fényképezőgép” ikon pedig magát a grafikon menti le képként a számítógépünkre, sajnos feliratok nélkül.) A modellezési eredményeket statikus forgatókönyvként a PE modellen belül elmenteni továbbra is csak Climact programozói tudják.

A PE modell az energiafogyasztás előrejelzése során beszámítja az iparban anyagában felhasznált energiahordozókat is mind a nemzeti szintű összes energiafogyasztásba, mind az ipari energiafogyasztásba. Ez nincs összhangban az uniós és kormányzati anyagok módszertanával. Ezt úgy lehet korrigálni, hogy az Ipar fülön, a grafikonok fölötti legördülő menüből kiválasztjuk az „f. Energy demand (segmenting feedstocks)” pontot, amely esetén a grafikon (amely táblázatként is megtekinthető, ld. fent) külön-külön is feltünteti az egyes tüzelőanyagok esetén az anyagában és az energiaként történő felhasználást. Utóbbiakat a felhasználó manuálisan le tudja vonni az összesből.

A modellezéssel kapott eredményekre továbbra is igaz, hogy nem tartalmazzák az F-gázokat és a mezőgazdasági 3.I leltár-kategória kibocsátásait. Ezeket a modellezőnek manuálisan kell hozzáadnia.


Kapcsolódó bejegyzések

 

2040-es klímacél: „Ej, ráérünk arra még?”

2040-es klímacél: „Ej, ráérünk arra még?”

Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal, miközben csak nemrég zárultak le a megemelt 2030-as uniós célhoz kapcsolódó jogalkotási eljárások? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia a tervezett 90%-os uniós szintű csökkentési célhoz, amelyet az Európai Bizottság javasol? Mennyiben jelentene mindez eltérést az eddigi kibocsátás-csökkentési pályához képest? Ezeknek a kérdéseknek jár utána a Green Policy Center szakmai műhely friss elemzése, amely az Európai Bizottság 2040-es uniós klímacélra vonatkozó javaslatának Magyarország klíma- és energiapolitikai céljaira és eszközeire gyakorolt potenciális hatásait vizsgálta meg. Az anyag igyekszik azt a hiányt pótolni, hogy a Bizottság hatásvizsgálata csak uniós szinten készült, nem adja meg a tagállami szintű hatásokat.

Késik Paks-II, így több energiahatékonysági fejlesztésre és megújulóra van szükség

Késik Paks-II, így több energiahatékonysági fejlesztésre és megújulóra van szükség

Reálisan meddig lehet fokozni a jelen évtized megújuló energia célját úgy, hogy közben fennmaradjon az ellátásbiztonság és az áramrendszer egyensúlya? Mekkora lehetőségek rejlenek az energiahatékonyság javításában 2030-ig? Hogyan lehet elérni a 2030-as klíma-ambíciót úgy, hogy a korábbi tervek szerint a feladat elvégzésében oroszlánrészt kapó Paks-II. abban az évben még nem áll rendelkezésre? Milyen válaszokat adjon Magyarország az Európai Bizottság energia-és klímapolitikai ajánlásaira? A Green Policy Center ezen kérdéseknek járt utána.