Reálisan meddig lehet fokozni a jelen évtized megújuló energia célját úgy, hogy közben fennmaradjon az ellátásbiztonság és az áramrendszer egyensúlya? Mekkora lehetőségek rejlenek az energiahatékonyság javításában 2030-ig? Hogyan lehet elérni a 2030-as klíma-ambíciót úgy, hogy a korábbi tervek szerint a feladat elvégzésében oroszlánrészt kapó Paks-II. abban az évben még nem áll rendelkezésre? Milyen válaszokat adjon Magyarország az Európai Bizottság energia-és klímapolitikai ajánlásaira? A Green Policy Center ezen kérdéseknek járt utána.
A Green Policy Center legújabb tanulmánya rámutat, hogy mivel Paks-II még nem fog áramot termelni 2030-ban, a kieső karbonmentes áram pótlására az energiahatékonysági és a megújuló energia cél további erősítése szükséges a kibocsátás-csökkentési cél eléréséhez. Ennek végrehajtásához megvan a potenciál és a piaci szándék, de beruházások, szemléletformálás és szabályozási változások jól átgondolt kombinációjára van szükség ahhoz, hogy ténylegesen megvalósuljon. Alább összefoglaljuk a részleteket.
A tanulmány bemutató rendezvényén egy izgalmas panelbeszélgetésre került sor, amelyben a hazai energetikai szakma nagyjai, a témáért felelős korábbi államtitkárok, helyettes államtitkárok és minisztériumi dolgozók cseréltek eszmét a hazai energia- és klímapolitika aktuális kérdéseiről. A tanulmány bemutatójáról és a panelbeszélgetésről készült teljes videófelvétel alább érhető el:
A hazai megújuló energia és energiahatékonysági célok emelésének lehetőségei
A Green Policy Center Az Európai Bizottság által a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálatához tett ajánlások vizsgálata című tanulmányának apropóját a magyar NEKT tervezetére adott bizottsági reakciók adják, azonban elsősorban a hazai megújuló energia és energiahatékonysági célok emelésének lehetőségeire fókuszál.
Az elemzés kiemeli, hogy a benyújtott tagállami Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT) alapján a klíma- és energiapolitikai célok megvalósítása során minden ország számos nehézséggel szembesül, ez alól Magyarország sem kivétel. Ugyanakkor elsősorban a magyar törvényben rögzített klímasemlegességi cél elérése teremti meg azt a kötelezettséget, hogy a hazai 2030-as klímaambíciót is már ahhoz igazítsuk. Az európai bizottsági ajánlásokat is ennek fényében kell elsősorban értékelni.
Tekintettel arra, hogy biztossá vált, hogy Paks-II. csak 2030-at követően kezdi meg üzemszerű működését, a 2030-as ÜHG-csökkentési cél eléréséhez még jobban meg kell erősíteni a megújuló és energiahatékonysági célokat. Az elemzés szerint ez utóbbiak tekintetében az Európai Bizottság által ajánlott magasabb értékeket hazánk képes lehet teljesíteni, sőt kis mértékben akár túlteljesíteni is. A Green Policy Center a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében 2030-ra nettó 60%-os ÜHG csökkentést javasol – ezt Paks-II. nélkül és az áramimport csökkentésének kormányzati célja mellett a megújuló energia arányának 35,5%-ra emelésével és a végsőenergia-fogyasztás 182 TWh-ra (655 PJ) mérséklésével lehet elérni.
Az energiahatékonysági és megújuló energia cél együttes emelése erősítik egymást. A magasabb ambíció teljesüléséhez viszont az okosan megválasztott beruházások mellett az energiafogyasztási szokások változására is szükség van. A legzöldebb és legolcsóbb a meg nem termelt energia. Ehhez ki kell használni a szemléletformálásban, mint olcsó, de eredményes eszközben rejlő potenciált. Ha pedig kevesebb összes energiafogyasztást kell kielégíteni, ugyanannyi abszolút értékben vett megújuló energia magasabb megújulóenergia-részarányt eredményez.
A Green Policy Center szerint a megújuló energia cél további emelésének útja elsősorban a szélenergia, geotermia és biometán alkalmazása lehet, és csak kisebb mértékben a napelemeké. A hálózatfejlesztést még inkább fel kell gyorsítani, hogy beléphessenek a befektetők által megépíteni kívánt új kapacitások. Míg a napelemek terén Magyarország öles léptekkel halad előre, több olyan energiaforrást is beazonosítottak, amelyben a hazai tervek jócskán elmaradnak az elérhető potenciáltól. A vegyesebb megújuló mix esetén kevésbé is lennénk kiszolgáltatva egyetlen tényezőnek, a napsütéses óraszám alakulásának. Hosszú távon a nap- és szélenergia kapacitás arányát 2:1-hez érdemes felvenni.
A XXI. század áramrendszerét XXI. századi megoldásokkal kell kiegyensúlyozni, nem drágán üzemeltethető és szennyező gázerőművekkel. A megújuló energiák megfelelő kombinálása mellett a tárolás, az okosmérés és az energiaközösségek gyorsabb kiépítésére, a hálózatfejlesztés és a fogyasztói oldali válasz felpörgetésére van szükség. Az erőművi széntüzelést pedig mielőbb ki kell vezetni.
Az Európai Bizottság által a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálatához tett ajánlások vizsgálata című tanulmány teljes szövege itt érhető el.
GPC-2024_NEKT_COM_ajanlasok_elemzes_END
