Az Európai Bizottság bemutatta a 2040-es klímapolitikai céljait, amely a 2050-ig elérendő klímasemlegességi vállalásunk eléréshez szükséges következő lépcsőfok. Elegendő-e azonban a javasolt közép-távú cél, illetve hogyan érintheti ez hazánkat?
A Green Policy Center szakmai műhely által készített elemzések, cikkek és tanulmányok.
Magyarország Első Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése
„A kibocsátás-csökkentéssel ellentétben az alkalmazkodás szinte kizárólag a saját érdekünk, más országok javát csak közvetve szolgálja. Ennek megfelelően senki sem fogja rajtunk „számonkérni”, ha elmulasztjuk a szükséges intézkedéseket, viszont a következmények minket sújtanak.” – nyit a Green Policy Center új jelentése, amelyben az elérhető nemzeti és helyi stratégiák, különféle adatok elemzésével grafikus formában igyekszik helyzetképet adni a hazánkat negatívan érintő klímaváltozási hatásokról.
A COP27 eredményei és a klímakonferenciák jövője
November 20-án vasárnap reggel valamivel 9 óra után, majdnem két nappal a tervezett befejezést követően véget ért az ENSZ 27. klímakonferenciája. A közvetlen eredmények áttekintésén túl érdemes az idén 30. évfordulóját ünneplő folyamat jövőjére is egy pillantást vetnünk. A Green Policy Center helyszínen tartózkodó kollégájának elemzése.
Így vagy úgy mindenkinek ki kell vennie a részét a zöld átállásból, de ha minden így maradna, az még drágább lenne
A Magyar Kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek a zöld átállás során. Ez valóban ideális lenne, hiszen így nem csak a lakossági terhek növekedését lehetne megelőzni, hanem a klímasemlegességi átmenet társadalmi támogatottsága is biztosabb lenne. Azonban figyelembe kell vennünk, hogy hiába nem fizetnének közvetlenül a háztartások a zöld átállásért, más költségek szükségszerű növekedése miatt közvetetten nem maradnának ki belőle. Ha viszont „semmit sem teszünk”, az biztosan a legdrágább lenne.
Hogy áll a magyar pártpolitika a zöld kérdésekkel a választások előtt?
Áder János köztársasági elnök április 3-ra tűzte ki a 2022-es országgyűlési választások időpontját. Kevesebb, mint két hónap van tehát hátra a kampányból, amelyben a „zöld” kérdések egyelőre csak mérsékelten jelentek meg. Talán a leginkább ismert ügy a „rezsicsökkentés”, vagyis az energiaárak és költségek témája. Ugyanakkor nem aktivista túlzás azt állítani, hogy a következő, 2022-26 között regnáló kormány tevékenysége kulcsfontosságú lesz mind a közép-, mind a hosszútávú magyar klímacélok teljesíthetősége szempontjából. Ez az elemzés avval a szándékkal készül, hogy elősegítse azt, hogy a magyar parlamenti választások történetében először valóban kerüljenek be a zöld szempontok is a választói döntéshozatal „fekete dobozába”.
Tippek egy fenntarthatóbb új évhez
Az újév kezdetével sokan tesznek mindenféle fogadalmat, így most a Green Policy Centernél a megszokott szakpolitikai elemzések helyett szeretnénk kedves olvasóinknak pár javaslatot tenni, hogyan tehetik még fenntarthatóbbá a 2022-es évüket!
Az új német kormány lehet az ambiciózusabb magyar klímapolitika reménye?
Az új német kormány hivatalba lépése vérfrissítést hozhat az egész európai politikába. Azáltal, hogy a „jelzőlámpa koalíció” zöld színe lesz az egyik legdominánsabb a minap bejelentett program alapján, érdemes összeszedni a gondolatainkat azzal kapcsolatban, hogy milyen hatása lehet a német klímapolitika változásának Európára, és még inkább a nyugati trendeket lassan követő magyar klímapolitikára. Mégis a magyar gazdaság legfontosabb partnere kapcsol eggyel magasabb fokozatba a zöldítés terén, amelynek a számtalan gazdasági kapcsolaton keresztül is befolyása lehet a magyar gazdaság működésére. De vajon lesznek-e, lehetnek-e árnyoldalai is ennek a folyamatnak, és hogyan lenne érdemes megtalálnunk a helyes válaszokat?
A glasgow-i klímakonferencia, a COP26 értékelése – az elvárások teljesítése és nem teljesülése egyszerre
A COP26 Glasgow-ban majdnem mindent teljesített, amit lehetett, de nem teljesítette, amit kellett volna. Röviden így lehet összefoglani az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek 26. éves konferenciájának, azaz a COP26-nak az eredményeit. A Green Policy Center részéről pontokban összeszedve értékeltük a konferencia eredményeit, illetve a fontosabb témákat hosszabban is kifejtettük alábbi írásunkban, amelynek végén egy személyes benyomásokat bemutató képgalériával is készültünk a konferenciáról.
Zöld útkeresés: érdemben kell beszélnünk róla magas szinten is
Az elmúlt hetekben a COVID válság miatt háttérbe szorult klímavédelem hosszú idő után ismét bekerült a hazai közbeszédbe. Ennek oka elsősorban az energiaár-válság és a kapcsolódó nyilatkozatok, valamint a ellenzéki előválasztás klímavédelmi vitája volt. A téma ugyanakkor ennél sokkal többet érdemel: a klíma- és ökológiai válsággal ennél jóval alaposabban kell foglalkoznunk, mind szakpolitikai szinten, mind a közbeszédben.
Ki kell-e dobni az EU-s klímapolitikát az energiaár-válság miatt?
A jelenlegi energiaár-válság átmeneti helyzet, amit több tényező szerencsétlen együttállása okoz, emiatt nem kell kidobni az EU-s klímapolitikát. Azonban a kritikákra is hallgatni kell, és szolidárisabbá kell tenni a zöld átállást, támogatni a szegény fogyasztókat. Egy valamit sosem szabad elfelejteni: a legzöldebb energia az el nem használt energia, ezért minden cselekvésnek a takarékosabb felhasználást kell ösztönözni, nem pedig a növekvő igényt kiszolgálni. Elemzésünk az energiaár-válság utáni klímapolitika lehetséges irányairól.
Zöld épületek a fenntarthatóság jegyében
Erőforrásaink megőrzése, egészségünk szem előtt tartása – a zöld épületek. Manapság viszonylag nehéz nem találkozni a zöld épület fogalommal. De mit is takar pontosan az, hogy zöld épület? Milyen szempontoknak kell megfelelnie egy épületnek ahhoz, hogy fenntartható legyen? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ Nyilas Andrea fenntarthatósági kutató, tanácsadó a Green Policy Center szakmai műhely kérésére készített írásában.
Méltányos vagy zöld átmenet? Az új Social Climate Fund és a társadalmi igazságosság paradoxonjai
Az Európai Unió új Fit for 55 jogszabálycsomagja számos kritikát kapott a megjelenése óta, melyek közül az egyik legerősebb az, hogy túl nagy terhet helyez a szegényebb tagállamokra és a háztartásokra. Ezt a terhet igyekszik ellensúlyozni az Európai Bizottság a Social Climate Funddal, amit a csomag részeként hoznának létre. A támogatási rendszer hatékony működése kulcsfontosságú lehet, nem csak a Fit for 55, de a 2050-es dekarbonizációs célok és az európai integráció sikerességében is. Ennek az új alapnak a működését vizsgálja a Green Policy Center alábbi elemzése.
„Klímaadó” a fűtésre és a közlekedésre – milyen alternatívák jöhetnek szóba?
Általában és elviekben senki nincs a zöld átállás ellen, ha azonban az embereknek a környezetvédelem érdekében a zsebükbe kell nyúlniuk, könnyen változik a helyzet. Márpedig az új uniós klímaadóra vonatkozó tervek szerint nagyon is mélyen kellene a zsebünkbe nyúlnunk. Az ötletért a tagállamok sincsenek odáig, de még van lehetőség jobb megoldásokat találni. Elemzésünk megmutatja, hogy a kívánt kibocsátáscsökkentés eléréséhez a kivetendő kvóták árának olyan szintet kellene elérni, amely óriási pluszköltségeket eredményezne a háztartások számára.
Perre menő küzdelem – állami felelősség az éghajlatváltozás elleni ambiciózus fellépésben
Milyen fontosabb peres eljárások indultak a közelmúltban, milyen ítéletek születtek és e döntések vajon befolyásolhatják-e a jövőbeni klímavédelmi állami törekvéseket? Jelen cikk célja, hogy röviden felvázolja, milyen fontosabb eljárások indultak a közelmúltban, milyen ítéletek születtek és e döntések vajon befolyásolhatják-e a jövőbeni klímavédelmi állami törekvéseket. Dr. Konstantin Kata, környezetvédelmi és megújuló energia jogász írása a Green Policy Center részére.
Rossz spirálok helyett érdemi vitákat a klímaváltozás elleni fellépésről – Reakciók az IPCC különjelentésére
A szélsőséges időjárás lesz az új átlagos az IPCC legújabb jelentése szerint, amely megerősítette a tudományos társadalom eddigi legrosszabb félelmeit. A felmelegedés elkerülhetetlenül erősödik a következő évtizedekben, amely az ökoszisztémára és az emberiségre is egyre súlyosabb veszélyt jelent. Ezért elengedhetetlen, hogy amíg még a kezünkben van a folyamatok irányítása, megtegyünk minden tőlünk telhetőt a következmények enyhítésének érdekében. A Green Policy Center értékelése az IPCC legújabb jelentésének nyomán.
Klímaalkalmazkodás a reflektorfényben? – Az EU új klímaadaptációs stratégiájának értékelése
Az Európai Unió Tanácsa bejelentette, hogy támogatja az EU új klímaadaptációs stratégiáját, amelynek apropóját többek között a koronavírus-járvány adta. Frans Timmermans, az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke szerint: “A COVID-19 megmutatta, hogy a nem megfelelő felkészülés szörnyű következményekkel jár. A klímaválságra nincs vakcina, de tudunk vele harcolni és felkészülni az elkerülhetetlen következményekre.” Ennek fényében fogadta el az Európai Bizottság nemrég az új adaptációs stratégiáját, amely 2013-ban kiadott alkalmazkodási stratégia ambiciózusabb változata – azonban kérdés, hogy elég ambiciózus-e?
Klímasemlegesség az Energiaközösségben – hajtóerők és szakpolitikai javaslatok
Egyre több ország jelenti be a 2050-re vonatkozó klímasemlegességi ígéreteit, és a nyugat-balkáni országok a Szófiai Nyilatkozat elfogadásával már elkötelezték magukat e cél mellett, azonban a konkrét hosszú távú cselekvési terveiket még ki kell dolgozni. A Green Policy Center új tanulmánya ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet hosszú távú stratégiákat felállítani az Energiaközösség klímasemleges jövőjének elérése érdekében.
Az EU új Fit for 55 klímacsomagja – várakozások a közép-kelet-európai régiónak
Az Európai Tanács a legutóbbi ülésén megerősítette a Bizottsághoz intézett korábbi felhívását, miszerint dolgozzon ki egy jogszabálycsomagot az Unió új éghajlatvédelmi törekvéseinek elérése érdekében. Ez a munka már régebben megkezdődött a „Fit for 55” csomag előkészítésével. A Green Policy Centerben megvizsgáltuk, mit fog tartalmazni ez az új bizottsági csomag, és mit jelenthet a közép-kelet-európai országok számára.
Klímafelelősség és a nemzetközi kereskedelem
Nem elég hatékony az üvegházhatású gázok elszámolásának módszertana. Szerzőnk, a Rijksuniversiteit Groningen hallgatója a Green Policy Center részére írt elemzésében bemutat két megoldási javaslatot.
A körforgásos gazdaságról közérthetően
Napjainkban sok szó esik a körforgásos (vagy körkörös) gazdaságról, ugyanakkor meglehetősen nagy bizonytalanság uralkodik afelől, mit is értsünk ezen pontosan. A Green Policy Center kérésére ezt mutatja be írásában dr. Ürge László, a DBH Investment Zrt. ügyvezető igazgatója és a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Atomerőmű-kapacitások és a karbonsemleges hidrogénelőállítás lehetőségei Magyarországon
Mi fog történni 2038. július 24-e szombatján a magyar energetikában? Mely feltételek mellett célszerű Magyarországon a 2030-as évek második felében a paksi atomerőmű által termelt villamos árammal vízbontással hidrogént előállítani? Balogh Ádám, a bécsi székhelyű Energy Community nemzetközi szervezet energia-infrastruktúra szakértője a Green Policy Center felkérésére készített írásában többek között ezen kérdésekre keresi a választ.
Várakozások és esélylatolgatások Biden magasszintű klímacsúcsát megelőzően – globális ambíciónövelés vagy kötelező diplomáciai körök
Joe Biden amerikai elnök 40 vezető gazdasági hatalom képviselőit hívta meg egy virtuális klímacsúcsra annak érdekében, hogy visszavezesse országát a nemzetközi klímadiplomácia színterére és mobilizálja az országokat a klímaváltozás elleni fellépésre. Vajon fordulóponthoz érkeztünk a nemzetközi klímadiplomáciában, vagy csak a kötelező köröket letudó diplomáciai eseménynek leszünk tanúi? A Green Policy Center elemzése.
Légszennyezettség Magyarországon és a régióban – ki tegye meg az első lépést?
A hideg idő és ezáltal a fűtési szezon beálltával a légszennyezettség kérdése mindig az érdeklődés homlokterébe kerül: az „Elindult a fűtési szezon, rögtön romlott a levegőminőség” és hasonló című cikkek érkezésére gyakorlatilag minden év októberében megbízhatóan számíthatunk. Magyarország szorosan követi a regionális és tágabb európai trendeket, ugyanis szomszédainknál sincs ez másképp (a légszennyezettség európai éllovasai pedig Észak-Olaszország Pó-völgyi régiói). Az állami és szabályozói felelősség kétségtelen, de értelmezhető-e kizárólagosan és rajtuk kívül kinek kötelessége lenne megoldani a problémát?
Hova akarunk eljutni? – vitaindító elemzésünk a magyar klímapolitika jövőjéről II.
Amennyiben egy ország lefektette hosszútávú céljait az éghajlatváltozás globális problémájának megoldásához való hozzájárulásában, fontos, hogy eredményes mérföldköveket és középtávú lépéseket is megfogalmazzon. Háromrészes tanulmánysorozatunk második írásában ezzel fogunk foglalkozni.
A zöld fordulat fontossága a koronavírus utáni helyreállításban – Javaslataink Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéhez
Az Európai Unió 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó helyreállítási alapja jelentős segítséget jelent a tagállamoknak a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülés elősegítésére, amelyből hazánk 7,2 milliárd eurót, vagyis több mint 2600 milliárd forintot hívhat le 2026-ig.
Üdvözöljük a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület megalakulását
A Green Policy Center üdvözli a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) megalakulását mert a tudomány egymás közötti és a döntéshozatallal való szoros nemzeti szintű együttműködése elengedhetetlen az éghajlatváltozás elleni eredményes fellépéshez. Az alapítók között szakmai műhelyünk igazgatója is helyet foglal.
Elon Musk pénzdíja és a klímaváltozás mesterséges megfékezése
Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és megannyi vállalkozás vezetője azzal hívta fel magára legutóbb a figyelmet, hogy 100 millió dolláros pénzdíjat ajánlott fel annak a vállalkozásnak a részére, amely a legjobb széndioxid-elnyelő technológiát fejleszti ki. De milyen technológiáról is van egyáltalán szó? Ennek járunk utána alábbi írásunkban.
A 2021-es ENSZ klímakonferenciához vezető út
Az év legjelentősebb nemzetközi klímapolitikai eseménye a 2021 novemberében megrendezésre kerülő ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek a sorban 26. éves konferenciája, a COP26 lesz Glasgowban. A Részes Felek Konferenciája a nemzetközi klímapolitika legfelsőbb döntéshozó fóruma, az itt meghozott döntések alakítják a Részes Felek, vagyis a résztvevő országok nemzeti szakpolitikáit és programjait. A következő írásunkban bemutatjuk, mi várható a konferencián és az oda vezető úton.
A 2021-es év főbb nemzetközi klímapolitikai kihívásai
Az idei év mindenképpen jelentős lesz a nemzetközi klímapolitika szempontjából, mivel rengeteg vállalás, szakpolitika, kötelezettség 2020-ig szólt és az új évvel új időszak, új célok és új viták kezdődnek mind nemzetközi, mind európai uniós szinten. Az alábbi cikkben röviden bemutatunk néhány kiemelt témát, amelyre idén figyelnünk érdemes.
Gondolataink az Európai Tanács által elfogadott új EU-s 2030-as klímacélok kapcsán
Az Európai Tanács (EiT) 2020. december 10-11-i ülésén elfogadta az Európai Unió új, megnövelt klímacélját 2030-ig. Eszerint a közösség együttesen azt vállalja, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenti a nettó üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásait a korábbi legalább 40%-os célhoz képest. Az alábbiakban az elfogadott következtetésekkel kapcsolatban öt fontos gondolatot ismertetünk, amely segítheti a tisztánlátást.
Az Európai Parlament klímatörvényhez tett javaslata fontos előrelépés lenne a klímacélok teljesülése érdekében
Az Európai Unióban jelenleg zajlik az úgynevezett klímatörvény vitája, ami leginkább arról ismert, hogy a 2030-as magasabb 55%-os vagy 60%-os üvegházhatású-gáz kibocsátás-csökkentési ambíciót is ez a dokumentum írná elő. Ugyanakkor vannak más fontos részei is a tervezetnek, amelyekről kevesebb szó esik. Az alábbiakban egy ilyen kevésbé ismert elemről lesz szó.
Az Európai Bizottság 2021-es munkaprogramja – felgyorsult jogalkotás a megnövekedett klímaambíció árnyékában
2020-at nyugodtan tekinthetjük a nagy bejelentések évének az uniós klímapolitika szempontjából, azonban eddig még konkrétumokról nem sokat hallhattunk. Az Európai Bizottság viszont bemutatta a 2021-es munkaprogramját, ami már sokkal több valós lépést vetít előre. Velük együtt rengeteg potenciális vitaforrást is, ezeknek nézünk utána az alábbi írásban.
Hol állunk most? – vitaindító elemzésünk a magyar klímapolitika jövőjéről I.
Az éghajlatváltozás globális problémájára globális cselekvéssel adható eredményes válasz, ami nemzetállami (vagy legfeljebb regionális) válaszok összességének eredménye. A hathatós nemzetállami válasz megtalálása érdekében szerencsére Magyarországon is egyre több szó esik az éghajlatváltozásról és ezen belül a magyar klímapolitikáról.
Kitekintés az európai klímapolitikára – EU klímadossziék a héten amelyekre figyelni érdemes
Igen forró ősz várható idén – ha nem is a hőmérséklet tekintetében, de a brüsszeli klímapolitikai tárgyalások szempontjából mindenképpen. Alábbi cikkünkben röviden bemutatjuk, hogy milyen főbb témákra számíthatunk a következő időszakban és hogy miért érdemes rájuk figyelnünk.
Globális problémákra globális együttműködés nemzetállami és regionális válaszokra építve – gondolataink Ferenc pápa harmadik enciklikájával összefüggésben
Október 3-án, Assisiben írta alá Ferenc pápa harmadik, „Mindannyian testvérek” (olaszul Fratelli Tutti) című enciklikáját, amiben gyors nemzetközi együttműködést sürget és célja világméretű társadalmi barátság kialakítása a Covid-19 járvány közepette. Alább olvashatók a Green Policy Center gondolatai az enciklikáról.
A Green Policy Center is elkötelezett a „jubileumi feladatok” elvégzése iránt
Szeptember 1-jére, a Római Katolikus Egyház teremtésvédelmi imavilágnapjára Ferenc pápa egy, a Föld Napja bevezetésének 50. évfordulóját szem előtt tartó üzenetet fogalmazott meg. Az általa 2015-ben bevezetett és idén 6. alkalommal tartott világnapra írt gondolatok...
Az Európai Unió közös 2030-as klímacéljának emelésére tett javaslatban egyelőre kevés a konkrétum és nélkülözi a nemzetközi dimenziót
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2020. szeptember 16-án délelőtt tartotta meg a szokásos évértékelő beszédét, amelyben komoly szerep jutott a klímapolitikának is. A Green Policy Center gyorselemzése.
Felvetéseink a Magyar Nemzeti Bank „zöld gazdasági helyreállás lehetőségeiről” szóló konzultációjához
A Magyar Nemzeti Bank szakmai konzultációt kezdeményezett szakmai műhelyünk részételével. Alábbiakban ismeretjük felvetéseinket.
Javaslataink a koronavírus-járványt követő változásokra gondolkodásunkban és gazdaságunkban
A Green Policy Center Igazgatója, Dr. Huszár András írt az Élő Bolygónk portálra arról, milyen
változásokat kellene hoznia gondolkodásunkban, gazdaságunkban a koronavírus-járványnak.
A Green Policy Center egyetértési megállapodást írt alá a Körforgásos Gazdaság Platformmal
A Körforgásos Gazdaság Platform szakmai munkáját támogató munkacsoport 2020. július 29-ei online ülése során szakmai műhelyünk egyetértési megállapodást írt alá a Körforgásos Gazdaság Platformmal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Amennyiben kutatásainkkal vagy tanácsadási szolgáltatásainkkal kapcsolatban kérdései merülnének fel, keressen minket bizalommal!