A Green Policy Center tanulmánybemutató rendezvénye – „SDG klímacél és Párizsi Megállapodás: vetélkedés vagy szövetség?”
05.12.2021
Szerző: Fanni Nyírő

Egy hatékony kormányzati klímapolitikának egy rendszerként kell kezelnie a Fenntartható Fejlődési Célokat és a Párizsi Klímamegállapodást, egyesítve az előnyeiket – állapítja meg dr. Zlinszky János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense a Green Policy Center felkérésére a két nemzetközi dokumentumról írt tanulmányában.


A 2015-ös év több szempontból is meghatározó volt a fenntartható fejlődés tekintetében – ekkor adta ki Ferenc pápa a Laudato ’Si enciklikát, elfogadták a Fenntartható Fejlődési Célokat, és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében létrejött Párizsi Megállapodás. Mindhárom dokumentum történelmi jelentőségű, azonban kérdés, hogy az utóbbi kettő a végrehajtás során hogyan férnek meg egymás mellett. Ezt a kapcsolatot vizsgálja a tanulmány szerzője, dr. Zlinszky János.

A szerzőnél hitelesebben kevesek mondhatnak véleményt a Fenntartható Fejlődési Célokról, illetve azok klímaváltozáshoz való tényleges kapcsolatáról, hiszen ehhez ugyancsak ott kellett volna lenni eme ’soft law’ dokumentum születésénél. Márpedig Zlinszky János ott volt, jelentős szerepet játszva a szakmai alapok megteremtésében és a tárgyalások hátterében – fejti ki a tanulmányhoz írt ajánlásában Bándi Gyula, egyetemi tanár, a Jövő Nemzedékek Szószólója.

Zlinszky kifejti, hogy a globális felmelegedés kérdése közel 50 éve szerepel a nemzetközi fenntarthatósági agendákban. A Római Klub “Limits to growth” címmel kiadott 1972-es jelentése óta számos irányelv és megállapodás született a fenntartható fejlődés megvalósításának érdekében. 2012 után kezdett körvonalazódni az a gondolat, hogy a klímavédelem kiemelt pontként jelenjen meg a Fenntartható Fejlődési Célok között. Végül a UNFCCC 2015-ben elfogadta a 13. célt, a “klímacélt” az SDG-k keretében. 

A szerző rávilágít arra, hogy jelentőségének ellenére a klímacél mindössze öt feladatot fogalmaz meg. Ezt az ellentmondást a tanulmány első felében oldja fel az SDG-k klímavédelmi szempontból való értékelése által. A 16 (+1) politikai célhoz meghatározott 169 feladat vizsgálata során a szerző arra jut, hogy a teljes SDG-rendszer mintegy 30%-ban tartalmaz éghajlatvédelmi vonatkozású feladatokat, amelyek ráadásul igen ambíciózusak. Ennek fényében milyen hozzáadott értéke lehet még az SDG-k elfogadását követően megjelent Párizsi Megállapodásnak a klímavédelmi feladatok szempontjából? A szerző többek között erre a kérdésre keresi a választ a tanulmány második felében.

Elemzése során megállapítja, hogy a Párizsi Megállapodás több ponton is új feladatokkal egészíti ki az SDG-k klímavédelmi tartalmát. És bár előbbi jogilag erősebb, a Fenntartható Fejlődési Célokban ágazati szinten jobban kifejtésre kerülnek a klímacélok. Ezért a tanulmány azzal a konklúzióval zárul, hogy egy hatékony kormányzati klímapolitikának egy rendszerként kell kezelnie a kettőt, egyesítve az előnyeiket.



Kapcsolódó bejegyzések

 

Képzést indítunk projektek zöld menedzsmentjének támogatására!

Képzést indítunk projektek zöld menedzsmentjének támogatására!

Az Ex Ante Magistra Kft. a Green Policy Centerrel együttműködésben azon önkormányzati vezetők, projektmenedzserek, szakreferensek számára indít rövid, gyakorlatorientált tréninget, akik érintettek a szervezet zöld fejlesztéseket célzó projektjeinek előkészítésében és megvalósításában.

Az Európai Parlament megálljt int a zöldrefestésnek

Az Európai Parlament megálljt int a zöldrefestésnek

Az Európai Parlament január közepén zöld jelzést adott egy irányelvre, amely javítani fogja a termékek címkézését és betiltja a megtévesztő környezeti állítások használatát a jövőben. Mit is takar azonban ez az irányelv és mi a jelentősége?

A klímaváltozás elleni küzdelem anyagilag is megéri és még pénz is lenne rá

A klímaváltozás elleni küzdelem anyagilag is megéri és még pénz is lenne rá

Az egyik legnagyobb európai zöld szervezet, a CAN Europe friss tanulmánya megerősíti azt a korábban már több hazai elemzés által is kimutatott eredményt, miszerint a Párizsi Megállapodás klímacéljainak elérése összességében pénzben kifejezhető hasznot is hajt a társadalomnak. Ezt összevetve a Green Policy Center elérhető pénzügyi forrásokról készült 2023-as elemzésével – amely bőségesen tárt fel uniós és hazai, klímavédelemre fordítható forrásokat – elmondható, hogy az erősebb fellépés további halogatásával csak magunknak ártunk, gazdaságilag is. Lássuk, miért!