A Green Policy Center tanulmánybemutató rendezvénye – „SDG klímacél és Párizsi Megállapodás: vetélkedés vagy szövetség?”
05.12.2021
Szerző: Fanni Nyírő

Egy hatékony kormányzati klímapolitikának egy rendszerként kell kezelnie a Fenntartható Fejlődési Célokat és a Párizsi Klímamegállapodást, egyesítve az előnyeiket – állapítja meg dr. Zlinszky János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense a Green Policy Center felkérésére a két nemzetközi dokumentumról írt tanulmányában.


A 2015-ös év több szempontból is meghatározó volt a fenntartható fejlődés tekintetében – ekkor adta ki Ferenc pápa a Laudato ’Si enciklikát, elfogadták a Fenntartható Fejlődési Célokat, és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében létrejött Párizsi Megállapodás. Mindhárom dokumentum történelmi jelentőségű, azonban kérdés, hogy az utóbbi kettő a végrehajtás során hogyan férnek meg egymás mellett. Ezt a kapcsolatot vizsgálja a tanulmány szerzője, dr. Zlinszky János.

A szerzőnél hitelesebben kevesek mondhatnak véleményt a Fenntartható Fejlődési Célokról, illetve azok klímaváltozáshoz való tényleges kapcsolatáról, hiszen ehhez ugyancsak ott kellett volna lenni eme ’soft law’ dokumentum születésénél. Márpedig Zlinszky János ott volt, jelentős szerepet játszva a szakmai alapok megteremtésében és a tárgyalások hátterében – fejti ki a tanulmányhoz írt ajánlásában Bándi Gyula, egyetemi tanár, a Jövő Nemzedékek Szószólója.

Zlinszky kifejti, hogy a globális felmelegedés kérdése közel 50 éve szerepel a nemzetközi fenntarthatósági agendákban. A Római Klub “Limits to growth” címmel kiadott 1972-es jelentése óta számos irányelv és megállapodás született a fenntartható fejlődés megvalósításának érdekében. 2012 után kezdett körvonalazódni az a gondolat, hogy a klímavédelem kiemelt pontként jelenjen meg a Fenntartható Fejlődési Célok között. Végül a UNFCCC 2015-ben elfogadta a 13. célt, a “klímacélt” az SDG-k keretében. 

A szerző rávilágít arra, hogy jelentőségének ellenére a klímacél mindössze öt feladatot fogalmaz meg. Ezt az ellentmondást a tanulmány első felében oldja fel az SDG-k klímavédelmi szempontból való értékelése által. A 16 (+1) politikai célhoz meghatározott 169 feladat vizsgálata során a szerző arra jut, hogy a teljes SDG-rendszer mintegy 30%-ban tartalmaz éghajlatvédelmi vonatkozású feladatokat, amelyek ráadásul igen ambíciózusak. Ennek fényében milyen hozzáadott értéke lehet még az SDG-k elfogadását követően megjelent Párizsi Megállapodásnak a klímavédelmi feladatok szempontjából? A szerző többek között erre a kérdésre keresi a választ a tanulmány második felében.

Elemzése során megállapítja, hogy a Párizsi Megállapodás több ponton is új feladatokkal egészíti ki az SDG-k klímavédelmi tartalmát. És bár előbbi jogilag erősebb, a Fenntartható Fejlődési Célokban ágazati szinten jobban kifejtésre kerülnek a klímacélok. Ezért a tanulmány azzal a konklúzióval zárul, hogy egy hatékony kormányzati klímapolitikának egy rendszerként kell kezelnie a kettőt, egyesítve az előnyeiket.



Kapcsolódó bejegyzések

 

A spanyol-belga-magyar elnökségi trió prioritásai zöld szemmel

A spanyol-belga-magyar elnökségi trió prioritásai zöld szemmel

Az európai és magyar sajtóban legutóbb a nemzeti parlamenti választások kapcsán olvashattunk többet Spanyolországról, azonban nem csak ez adhat okot érdeklődésre. Az ország július elsejével vette át az Európai Unió soros elnökségi tisztségét. Ez magyar szempontból amiatt is érdekes, mert ezzel megkezdődött a spanyol-belga-magyar 18 hónapos elnökségi trió első szemesztere. Mire számíthatunk zöldpolitikai szempontokból a magyar elnökségben 2024-ben kicsúcsosodó programban?

2040-es uniós klímacél: meddig terjed a globális méltányosság?

2040-es uniós klímacél: meddig terjed a globális méltányosság?

Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testület 2023. június 15-én közzétette tanulmányát az EU előkészítés alatt álló 2040-es klímacéljára vonatkozóan, amelyben a még megengedhető globális kibocsátásokból való méltányos EU részesedésre hivatkozva a vártnál jóval erőteljesebb emisszió-csökkentési célra tettek javaslatot. Az alábbiakban a Green Policy Center szakmai gyorselemzése mutatja be az ajánlás tartalmát és jelentőségét.