Az ETS rendszer és a bioüzemanyagok: Brüsszel energiaárazási baklövései vagy az uniós klímapolitika fontos és megtartandó elemei?
05.17.2022
Szerző: Koczóh Levente András

A magas energiaárak miatt a kritikák középpontjába kerültek egyes, már napjainkban is működő vagy a jövőben bevezetni javasolt klímapolitikai intézkedések, főként az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) és annak javasolt kiterjesztése. Ebben a vitában a magyar Kormány is határozott álláspontot vett fel, a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatón már a meglévő EU ETS működésének és a bioüzemanyagok bekeverésének felfüggesztését javasolva. De vajon tényleg érdemben segítene-e, ha felfüggesztenénk – akár csak átmenetileg is – ezeket az intézkedéseket?


A jelenleg a nagy erőművekre, távfűtőművekre, ipari létesítményekre és a légiközlekedésre vonatkozó EU-s kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) lényege, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását költséggel terheli meg azáltal, hogy kvóták megvásárlására kötelezi az érintetteket. Az ebből származó, tagállamok között elosztott bevételek felét és a szintén EU ETS-ből finanszírozott támogatási mechanizmusokat (pl. az alacsony jövedelmű tagállamokat, így hazánkat is támogató Modernizációs Alap) pedig fontos, a hosszútávú klímacélokat előmozdító zöld beruházásokra fordítják. Az áramtermelés kivételével a többi szereplő egyre csökkenő mértékben, de ingyen is kap némi kvótát a versenyképességük védelme érdekében. Az EU ETS 2005-ös indulása óta fokozatosan fejlődött. A 2008-as gazdasági válság eredményeként 2013-ra kvótatöbblet halmozódott fel a piacon, lenyomva az árakat és csökkentve a rendszer hatékonyságát. Ezért a 2010-es évek közepén és második felében jelentős módosítások történtek annak érdekében, hogy a rendszer valóban hozzájáruljon a kibocsátások csökkentéséhez, azáltal, hogy a kvótaárak már ne csak szimbolikus mértékű terhet jelentsenek a kötelezettek számára, vagyis beinduljon a valódi karbonárazás.

Míg egy tonna széndioxid-egyenértéknyi kibocsátás tőzsdei ára 2013-2017 között mindössze 5 euró körül alakult, 2019 és 2020 során már átlagosan 25 euró volt. 2022 áprilisában pedig a 80 eurós szinteken jár – az örökrekord a 2022 február eleji 97 euró volt. Ezt a többletköltséget a rendszer hatálya alá tartozó szereplők megpróbálják tovább hárítani a fogyasztókra, így növelve az egyébként is emelkedő energiaköltségeket és termékárakat. A gyorsan emelkedő kvótaárnak az energia-és termékárakra gyakorolt hatása miatt tehát könnyű az EU ETS-t egy jelentős, sőt egyesek szerint felfüggesztendő intézkedésnek tekinteni. Azonban, ha közelebbről megvizsgáljuk a rendszer működését, egy sokkal árnyaltabb kép rajzolódik ki.

Az EU ETS lényegében azt teszi, amit a Kormány egyik legfontosabb, 2021 során két nemzeti konzultáció által is megerősített klímapolitikai mondása kér: hogy a klímaváltozás elleni küzdelem költségeit ne az emberek, hanem a nagy szennyezők fizessék meg. A jelenlegi energiaár-krízis elsődleges oka ugyanis nem a kvótaár emelkedése, hanem elsősorban a földgázpiacon kialakult viszonyok. Vagyis az EU ETS-nek a magyar Kormány által nemrég javasolt felfüggesztése nem oldaná meg az energiaár-problémát, legfeljebb az áremelkedés mértéke lenne kicsivel kisebb, illetve a rendszer hatálya alá tartozó nagy kibocsátók terhei csökkennének.

A felfüggesztés negatív hatásai viszont jelentősek lennének. Magyarország elvesztené az EU ETS-ből származó, jelenlegi kvótaárakon évi 250 milliárd Ft körüli forrást (kvótabevételek, Modernizációs Alap és az ún. 10c derogáció). Ezeket az összegeket nem érintik az uniós támogatásokra vonatkozó jogállamisági viták, így a többi uniós pénz visszatartásáig egyedül ezekre a támogatásokra tudunk támaszkodni az energia-átmenet beruházásainak EU-s finanszírozása körében. Az EU ETS ráadásul az uniós klímapolitika legfontosabb eszköze 2005 óta, így a felfüggesztésére vonatkozó javaslat aligha vihető sikerre az uniós döntéshozatal során. Továbbá, a felfüggesztéssel sérülne a „szennyező fizet” Alaptörvényben is rögzített elve, és a magyar törvénybe foglalt klímacélok elérése is jelentősen megnehezedne.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az ETS-nek a magas energiaárakhoz való hozzájárulásával ne lehetne foglalkozni. Az EU ETS szabályai megengedik, hogy a Kormány a kvótabevételekből az áram-intenzív iparágak létesítményei és a lakossági védendő fogyasztók számára kompenzációt nyújtson, ezzel viszont Magyarország eddig nem élt. (A lakosságra vonatkozó kitétel hazánkban gyakorlatilag akkor válna aktuálissá, ha a rezsicsökkentés jelenlegi szabályait újra kellene gondolni a magas nagykereskedelmi energiaárak miatt.) Ha tehát a Kormány be kíván avatkozni, úgy az ETS felfüggesztése helyett ezen kompenzációs lehetőségek megfontolása indokoltabb, mert egyszerűbben
alkalmazható és kevesebb kárt okoz.

Továbbá, a magyar Kormány határozottan ellenzi az Európai Bizottság azon javaslatát, amely egy EU ETS-hez hasonló, de attól elkülönülten működő új rendszert vezetne be az épületek és a közúti közlekedés tekintetében (BRT ETS). Erről a Green Policy Center is tett közzé már elemzést. E rendszer az energiakereskedőkre terhelne kvótaköltséget 2026-tól, akik a fogyasztókra hárítanák át azt. Egyet lehet érteni azzal, hogy a lakosságot nem igazságos egy egész EU-ban egységes mértékű költséggel megterhelni, hiába javasolt az uniós testület kompenzációs mechanizmust is a BRT ETS kvótabevételeinek közvetlenül, illetve egy Szociális Klímaalapon keresztüli, tagállamok közötti elosztásával. A lakossági épületek és járművek kibocsátásainak csökkentésével azonban foglalkozni kell, hiszen azok 2019-ben Magyarország kibocsátásainak 23%-át tették ki, többet, mint az ipar egésze. A jelenlegi, a háborúval is összefüggő energiaár-krízis legfontosabb tanulsága is az, hogy a – hazánkba döntően orosz forrásból érkező – fosszilis tüzelőanyagok kivezetését és az energiahatékonyság javítását fel kell gyorsítani. A hazai viszonyok között, a lakossági szegmensben a legjobb eszköznek a kibocsátások árazása helyett a beruházások támogatása tűnik, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegeknél. Ennek forrása a már említett EU ETS-alapú bevételek és más uniós támogatások mellett az lehetne, ha csak a nem-lakossági épületek és közúti közlekedés tekintetében létrejönne a BRT ETS – a tömegközlekedést is kihagyva a hatály alól -, az abból származó kvótabevételekkel és egy feljavított Szociális Klímaalappal együtt.

A magyar kormányzat a bioüzemanyagok benzinbe és dízelbe való kötelező bekeverési arányának felfüggesztését is javasolta az uniós szerveknek. A bioüzemanyagok beszerzési ára jelenleg csak kicsivel van a kőolaj-származékok fölött, így az intézkedéssel elérhető árcsökkenés eleve csak minimálisnak tűnik. Bár egyes bioüzemanyagok termelésében nehézséget okozhat, hogy a háború miatt megszakadnak bizonyos ellátási láncok és az élelmiszer-piac is átrendeződik, a bioüzemanyag-felhasználás teljes leállítása hazánkban is munkahelyeket veszélyeztetne annak előállítása terén. A bekeverés azonnali felfüggesztése nem csak a kibocsátásokat növelné meg, hanem a kőolaj felhasználását is, amely hazánkba jelenleg szinte kizárólag Oroszországból érkezik. Ennek a javaslatnak az elfogadása ezért már csak a jelenlegi nemzetközi helyzet miatt sem látszik kedvezőnek.


Kapcsolódó bejegyzések

 

Zöld lámpa az ambiciózusabb uniós klímapolitikai lépések előtt – Az EU Környezetvédelmi Tanácsa támogatta a Fit for 55 csomag elemeit

Zöld lámpa az ambiciózusabb uniós klímapolitikai lépések előtt – Az EU Környezetvédelmi Tanácsa támogatta a Fit for 55 csomag elemeit

Majdnem egy éves tárgyalásokat követően a tagállamok környezet- és klímavédelemért felelős minisztereit tömörítő Tanácsa megállapodott az unió új klímavédelmi céljainak konkrét megvalósítását tartalmazó Fit for 55 csomag számos eleméről. Nagy eredmény ez a francia soros elnökségnek és nagy megkönnyebbülés az EU soros elnökségét pénteken átvevő Csehország számára. A magyar kormány azonban korábbi tárgyalási álláspontjához képest nem igazán lehet elégedett. A Green Policy Center gyorselemzése.

Szakmai egyeztetések politikai mellékízzel – az ENSZ 2022-es időközi klímakonferenciájának értékelése

Szakmai egyeztetések politikai mellékízzel – az ENSZ 2022-es időközi klímakonferenciájának értékelése

Bár a júniusban zajló ENSZ időközi klímakonferenciája szakmai szinten zajlott, a tárgyaló felek nem tudták megkerülni a nagy politikai kérdéseket a kibocsátás-csökkentés, finanszírozás és a veszteségek és károk témáiban. Így bár komoly viták zajlottak, az ősz során magasabb sebességre kell kapcsolnia a tárgyalásoknak, annak érdekében, hogy reagálni tudjanak a klímaváltozás által megkívánt sürgősséggel. A Green Policy Center helyszíni elemzése.

Mi lesz a jövője az európai klímapolitikának az európai parlamenti szavazás után?

Mi lesz a jövője az európai klímapolitikának az európai parlamenti szavazás után?

Az Európai Parlament június 8-i szavazásán támogatta az új benzin- és dízelmeghajtású személygépjárművek és kisteherautók forgalomba helyezésének 2035-ös megszüntetését, ugyanakkor a testület több kulcsfontosságú klímapolitikai jogszabály-módosítást leszavazott, így ezekről tovább folynak a tárgyalások – ilyen például az épületek és a közúti közlekedés kibocsátásaira terhelni tervezett új költség. A Green Policy Center szerint mindez nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság tavaly júliusi klíma-javaslatcsomagja egészében megbukott volna, azonban a képviselőknek másmilyen eszközökben kellene gondolkodniuk a klímaváltozás elleni fellépés széleskörű társadalmi támogatottsága érdekében. Cikkünkben magyar szempontból értékeljük a friss fejleményeket.