Felhívás kutatási tanulmányok készítésére – Klíma és Biztonság – Humán kihívások
05.19.2023
Tibor Schaffhauser

A Klíma és biztonság projekt keretében összességében 8 tanulmány elkészítésére kerül sor, első körben a humán kihívások – egészségügyi biztonság, klímamigráció és élelmezésbiztonság – témáiban. Alább olvasható az első körös kutatási felhívás követelményrendszere.


Háttér

„Klíma és Biztonság” projekt célja, hogy elősegítsük a téma megjelenítését a hazai közbeszédben, meginduljon a szakmai párbeszéd és rendelkezésre álljanak a megfelelő szakmai anyagok a továbblépéshez. A projekt eredményeként tanulmányok kerülnek elkészítésre, egy zárókonferencia kerül megrendezésre, egy kötet kerül kiadásra az eredmények rögzítésére és disszeminációjára, valamint egy javaslatcsomag kerül előállításra a releváns stakeholderek (HM, EM, Katasztrófavédelem, stb.) részére. 

A projekt során a kihívásokat három fő terület mentén kezeljük, ezek a 1) humán (klímamigráció, egészségügyi biztonság, élelmezésbiztonság), 2) természeti (vízbiztonság, erdőtüzek és természeti katasztrófák, biológiai sokféleség kihívásai) és 3) gazdasági kihívások (energiaellátás biztonsága, gazdasági károk és infrastruktúra).

A projekt bemutatása, valamint annak tartalommeghatározó konferenciájának összefoglalása alább olvasható.

Kutatási felhívás

Első körben a humán kihívások témáiban tesszük közzé felhívásunkat kutatási tanulmányok készítésére. Alább olvasható a feladatleírás és pályázat menetének kivonata:

Feladatok

  • Egy szerzői ív terjedelmű tanulmány készítése a részletes kutatási felhívások 1.2 pontja alatt megfogalmazott útmutatónak megfelelően;
  • Kézirat bemutatása és megvitatása egy műhelybeszélgetés keretében 2023. szeptember végén, az ott elhangzott javaslatok feldolgozása;
  • Egy legfeljebb 2000 szavas terjedelmű – publikációra alkalmas – közérthető összefoglaló cikk írása a tanulmány főbb gondolatairól;
  • A kész tanulmány főbb gondolatainak bemutatása a projekt zárókonferenciájának keretében 2024. februárjában.

Pályázat menete

  • A pályázás az alábbiak megküldésével történik:
    • szakmai önéletrajz;
    • publikációs / kutatási lista;
    • a tanulmány javasolt tartalmi felépítése (tartalomjegyzék-szerűen, a címszintek bemutatásával)
  • A pályázati csomagot kérjük a tibor.schaffhauser@greenpolicycenter.com címre megküldeni.

Pályázat benyújtásának határideje

A pályázás határideje: 2023. június 16.

Ellentételezés

  • A feladat teljeskörű ellátásáért bruttó 180.000 Ft ellentételezést biztosítunk.

Részletes kutatási felhívások


Kapcsolódó bejegyzések

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány 2030-ig lesz hivatalban, vagyis ez a ciklus az évtized végéig tartó klíma- és energiapolitikai célok elérésében döntő jelentőséggel bír – az ezen szakpolitikák terén nyújtott előrelépés pedig Magyarország versenyképességét is fellendítheti. Bár vannak bíztató eredmények, sok szempontból jelentős az elmaradás, késés. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mik a legsürgősebb, illetve négyéves időtávon legfontosabb intézkedések, amelyekkel érdemes kezdeni.

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus ismét megmutatta, mennyire sérülékeny a fosszilis alapú világgazdaság. Amint nőtt a feszültség a Közel-Keleten, az energiaárak azonnal emelkedni kezdtek, mert a piacok az ellátás biztonságát féltik. A mostani válság ezért nemcsak geopolitikai esemény, hanem újabb emlékeztető arra, hogy az energiaellátás biztonsága és a zöld energiaátmenet valójában ugyanannak a stratégiai kérdésnek a két oldala.

Klímatudomány a tények utáni világ viharában – beszámoló

Klímatudomány a tények utáni világ viharában – beszámoló

A Green Policy Center vitaest-sorozatának záróalkalma az egyik legnehezebb, mégis legégetőbb témát járta körül: hogyan maradhat hiteles és érthető a klímatudomány egy olyan korszakban, ahol az információbőség sokszor nem tudáshoz, hanem teljes zavarodottsághoz vezet? A beszélgetés résztvevői arra keresték a választ, miként törhető át a dezinformációs zaj, és miért érezzük úgy, hogy bár mindenki hallott már a klímaváltozásról, mégsem értjük igazán, mi történik körülöttünk.