A Magyar Kormány újabb jogalkotási lépéseket tesz az energiaközösségek hazai térnyerésének lehetővé tétele érdekében, ezúttal a társasházakban történő közös áramtermelés javára. Ennek kapcsán bemutatjuk, hogy mi is az, hogy társasházi energiaközösség, és kiknek lehet érdekes? Miért fontos, hogy egyre több energiaközösség legyen itthon?  Hogyan segíthetnek a helyi közösségek ennek továbbvitelében úgy, hogy közben maguk élvezik a folyamat legfőbb előnyeit?

Mi a helyzet a hazai áram- és hőtermeléssel?

A magyarországi erőművek, távfűtőművek üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásában évek óta csökkenő trendet látunk. A kedvező folyamat 2023-ban is folytatódott, sőt, az energiaválság még rá is erősített erre. Éves alapon 17,5%-kal csökkent az ÜHG emisszió, csökkenő importarány mellett is, ahogy azt szakmai műhelyünk is bemutatta Magyarország Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésében.

Ennek egyik oka, hogy a magas energiaárak miatti energiatakarékosság, illetve energiahatékonysági beruházások, az ipar alacsony termelési szintje és az igen enyhe tél miatt az országos áramfogyasztás közel 3%-kal, a hőfogyasztás nagyjából 10%-kal csökkent. A másik ok, hogy az energiatermelés összetétele is jó irányba változott, hiszen a fosszilis alapú áramtermelés 18%-kal csökkent (benne a legszennyezőbb móddal, az erőművi szénfogyasztással), míg a napelemek termelése másfélszeresére nőtt a korábbi éveket messze meghaladó telepítési szintnek köszönhetően. Így az áramfogyasztáson belül a megújulókból termelt energia 15,3%-ról 19,5%-ra emelkedett.

A napelemek gyors felfutása – minthogy egyelőre hiányzik az nagyléptékű energiatárolás, a széleskörű fogyasztói oldali válaszintézkedések, illetve a szélenergia szintje is alacsony – egyre erősebb ingadozással jár a nem-lakossági áramárban. Verőfényes időben az ország immár több, mint 8000 MW-nyi napelem-kapacitása – ez a paksi atomerőmű méretének négyszerese! – önmagában is képes a hazai fogyasztást meghaladó mennyiségű energiát termelni. Ez a felesleg így importra kerül, a nagykereskedelmi áramár pedig időnként negatívvá válik. Esténként viszont megugrik a fogyasztás, miközben a napelemek leállnak, és így a nagyfogyasztói villanyárak tavaly több esetben is európai rekordot jelentő szintre emelkedtek (a lakosság ebből a kötött áramárak miatt semmit nem érzékel.) Ezzel párhuzamosan, a mai napelem-telepítésekre már a bruttó elszámolás vonatkozik, amiben az otthoni napelemünk által a hálózatba betáplált energiát jóval kevesebb pénzért veszik át, mint amennyiért mi vásárolunk áramot a hálózatról.

Mindezeket a problémákat segítheti enyhíteni, ha a helyben fogyasztott áramot helyben is termeljük meg, a termelést és a fogyasztást minél inkább egy időben megvalósítva, egyúttal olcsó és környezetbarát energiával látva el a résztvevőket. Egy lehetőség erre az energiaközösségek létrehozása.

Energiatermelés közösen: mi történt eddig és hogyan tovább?

Az energiaközösségek lényege, hogy a résztvevők közösen valósítanak meg egy energiatermelő beruházást, lehetőség szerint megújuló energiára alapozva, majd a megtermelt áramot (a jövőben remélhetőleg hőt is) megosztják egymás között, közös fogyasztásukra fordítják, tárolják vagy akár külső feleknek értékesítik tovább. A közös beruházás miatt kisebb az egy főre jutó költség, illetve kedvezőbb lehet a helyhasználat. A jogi definíciónak megfelelő energiaközösség ennél többet is tud: nonprofit módon, változatos energetikai megoldásokkal szolgálhat a tagjai vagy külső felek számára, irányítása demokratikus, és akár az energiaszegénység megoldását is elősegítheti. Míg a köznyelvben minden energiamegosztáson alapuló megoldást energiaközösségnek neveznek, a két kapcsolódó jogi kategória kizárja a nagyvállalatok részvételét. A téma alapjairól szóló, korábbi cikkünk alább olvasható.

Az energiaközösségek Nyugat-Európában jelentek meg, terjedésüket pedig az uniós jog is erősen ösztönzi. Magyarországon 2020 óta két pályázati kiírás is ösztönözte ezek létrehozását, és továbbiak is kilátásban vannak uniós forrásokból. A Nemzeti Energia és Klímaterv korábbi, 2020-as változata célul tűzte ki, hogy 2030-ra az ország mindegyik járásában jöjjön létre legalább egy energiaközösség. Az uniós definíció hazai törvénybe való átültetése hamar, már 2021-ben megtörtént, viszont a részletszabályok kidolgozása és az energiaszolgáltatók belső szabályzatainak módosítása azóta is csak lépésenként halad. A nehézséget az árammegosztás meglévő, közcélú áramhálózaton keresztül való megoldása és a kapcsolódó rendszerhasználati díjak mértéke jelenti. E kérdéskörhöz kapcsolódóan kihívást jelent a szolgáltató segítségével történő elszámolás, a menetrendezés kiforratlansága. E jogi nehézségeknek is köszönhető, hogy még csak néhány energiaközösség került bejegyzésre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által. Az elsők közé tartozik az Közösségi Energia Szolgáltató, amelynek megszületését a Magyar Természetvédők Szövetsége segítette, vagy éppen a Bábolna Energiaközösség.

A lassú előrehaladás mellett a Nemzeti Energia- és Klímaterv 2024 őszén elfogadott frissítése során a kormányzat törölte az energiaközösségekre vonatkozó korábbi konkrét 2030-as célt, és a stratégia csupán általánosságban beszél azok terjesztésének fontosságáról. Minthogy a közösségi energiatermelési projektek hozzájárulnak Magyarország energiafüggetlenségének, vagyis a szuverenitás növeléséhez, a megújuló energia terjedéséhez és az áramrendszer kiegyensúlyozásához, illetve a helyi összefogáson keresztül a közösségek erősítéséhez, így a Green Policy Center továbbra is fontosnak tartja, hogy minél több jelenlen meg belőlük itthon. Ehhez pedig a támogató szabályozói környezet kialakítása az egyik legfontosabb lépés.

A társasházi energiaközösségekre vonatkozó új szabályok megítélése

E téren a Kormány július közepén tartotta egy módosító kormányrendelet társadalmi konzultációját, amelyek révén a társasházakban élők számára válik életszerűbbé, érdemben megoldhatóvá egy közös napelem felszerelése és a termelt energia lakások közötti megosztása. Minthogy Magyarországon az erkélynapelemek telepítése továbbra is tilos, így a társasházakban élők számára egy nagyobb méretű, közös napelembe való beruházás a legkézenfekvőbb megoldás, ha szeretnék csökkenteni az áramköltségeiket. Néhány projektre eddig is volt példa és a törvényi kereteket is már korábban lefektették, de a kormányrendeleti szintű részletszabályok kereteinek rendbetétele most teremti meg a társasházi energiaközösségek széleskörű elterjedésének lehetőségét. A tervezett új szabályozás részletezi ugyanis, hogy hogyan kell meghatározni a közös napelem által termelt energia fényében az energiaközösségben részt vevő egyedi lakások áramfogyasztásának elszámolását és számlázását, illetve, hogy a szolgáltató feladata a szükséges okosmérőórák felszerelése.

A Green Policy Center szerint a szabályozás összességében jó irányba változik, és egy igen fontos kör számára teszi a gyakorlatban is lehetővé az energiaközösségek alapítását. Fontos ugyanakkor, hogy ezt rövid időn belül újabb szabályozási lépések kövessék, amelyek a társadalom szélesebb körei számára is lehetővé teszik ugyanezt: például az egymás közelében lévő családi házak, intézmények, kis- és középvállalatok közötti, közcélú hálózaton keresztül történő árammegosztás szabályainak tisztázásával, lehetőség szerint a rendszerhasználati díj elengedésével.