Szakmai műhelyünk 2025-ös évértékelője
12.28.2025
Tibor Schaffhauser

2025-ben a Green Policy Center igyekezett tovább erősíteni szerepét a hazai klímapolitikai diskurzusban azáltal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépést nem csupán szakpolitikai elemzéseken és javaslatokon keresztül, hanem szélesebb társadalmi párbeszéd formájában is aktívan előmozdította.


Az év során a GPC munkatársai több fontos rendezvényen és szakmai fórumon jelentek meg, valamint számos elemzést, konferenciaösszefoglalót és rádióbeszélgetést publikáltak. E munkák célja az volt, hogy ne csupán a klímapolitika technikai elemeit tárgyalják, hanem hogy a közgondolkodásba is bevigyük a hosszú távú fenntarthatóság kérdéseit.

2025-ben a Green Policy Center rendszeresen reflektált a hazai és európai klímapolitikai folyamatokra. Külön figyelmet kapott a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálata, valamint azok a kérdések, hogyan érdemes előrehaladnunk az újraiparosítással, összhangban vannak-e a versenyképességi elképzelések a fenntarthatósággal, vagy hogy a nemzetközi intézményrendszer alkalmas-e klímapolitika hatékony átültetésére, illetve merre halad az uniós és nemzetközi klímapolitika? A publikációk visszatérő üzenete volt, hogy az ambíciók önmagukban nem elegendők: a célok teljesítéséhez kiszámítható szabályozásra, stabil intézményi háttérre és következetes végrehajtásra van szükség.

Továbbra is nagy hangsúlyt fektettünk a párbeszédre. Konferenciák, webinárok és nyilvános beszélgetések keretében foglalkoztunk az energiaátmenet, az épületállomány megújítása, a közlekedés zöldítése és az iparpolitika klímacélokkal való összehangolásának, vagy a 10 éves Párizsi Megállapodás eredményeinek kérdéseivel.

Az év egyik kiemelt eseménye volt a Klímasemleges Magyarország 2050 Konferencia, amelynek fókuszában a pozitív zöld jövőképek meghatározásának fontossága állt. A rendezvényen résztvevők szakértőkkel együtt gondolkodtak arról, milyen társadalmi és gazdasági változások vezethetnek el egy élhető, klímasemleges jövőhöz, ahol a települések tiszta levegőt biztosítanak, az energiahatékonyság növekszik és a mobilitás kibocsátásmentessé válik.

Emellett „A Klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért” címmel egy háromrészes beszélgetés-sorozat (itt, itt és itt) is zajlott, amely azon tudományos alapelveket tárgyalta, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a közvélemény és a döntéshozók egyaránt világos, megalapozott üzeneteket kapjanak az éghajlatváltozás kezeléséről.

Szeptemberben a GPC társ-szervezőként segítette egy nagyszabású konferencia lebonyolítását, amely az új, 2026 júniusáig megalkotandó klímatörvény szakmai alapjait vitatta meg. A rendezvény célja az volt, hogy a kormányzati képviselők, a civil szervezetek és szakértők együtt gondolkozzanak a hazai éghajlatvédelmi jogi keretek jövőjéről.

Egyre hangsúlyosabbá vált munkánk során a már elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz való alkalmazkodás is. A klímaváltozás hazai hatásai, különösen a vízhiány, az aszály és a mezőgazdaság sérülékenysége világossá tették, hogy a klímapolitika nem kizárólag jövőbeni kockázatokról szól, hanem a biztonsági tervezés részévé kell, hogy váljon. A Green Policy Center elemzései arra hívták fel a figyelmet, hogy az alkalmazkodás elmaradása már rövid távon is gazdasági és társadalmi következményekkel járhat.

A Klímabajnokok rádióműsor továbbra is havonta jelentkezett a Mária Rádió frekvenciáin, ahol a klímavédelem társadalmi dimenzióit, jó gyakorlatait és kulturális aspektusait is bemutattuk. Az évad során többek között a fiatalok szerepéről a teremtésvédelemben, valamint Ferenc pápa teremtésvédelmi örökségéről is beszélgettünk, ezzel is erősítve a klímavédelem és a közösségi értékek közötti kapcsolatot. Ezen felül idén indítottuk podcast beszélgetéseinket is a klímaváltozás és biztonság kapcsolatáról, megvitatva milyen kihívásokra kell felkészülnünk. Ezek a beszélgetések azt az üzenetet erősítették, hogy a klímaváltozás kezelése nem kizárólag technikai vagy szakpolitikai kérdés, hanem társadalmi tanulási folyamat is. A Nézőpont műsor részeként rövid üzenetekkel is rendszeresen jelentkeztünk az év során a hallgatók felé.

Összességében 2025 a Green Policy Center számára a konszolidáció és az elmélyülés éve volt. A hangsúly nem új témák felvetésén, hanem a már ismert kihívások árnyaltabb, összefüggéseiben értelmezett bemutatásán volt. Az idei munkánk arra emlékeztetett, hogy a klímapolitika sikere nem gyors fordulatokon, hanem következetességen, hitelességen és hosszú távú gondolkodáson múlik. Ezen szellemiséggel tervezünk 2026-ban is tovább haladni a klímasemlegesség felé vezető úton.


Kapcsolódó bejegyzések

Az ENSZ Közgyűlése támogatja a világ legfelsőbb bírósága által meghatározott „klímakötelezettségeket”

Az ENSZ Közgyűlése támogatja a világ legfelsőbb bírósága által meghatározott „klímakötelezettségeket”

Az ENSZ Közgyűlése 2026 májusában történelmi jelentőségű határozatot fogadott el, amely támogatja a Nemzetközi Bíróság (ICJ) korábbi klímaügyi tanácsadó véleményét az államok klímavédelmi kötelezettségeiről. A döntés fontos mérföldkő a nemzetközi klímapolitikában, mert megerősíti: a klímaváltozás elleni fellépés nem pusztán politikai vállalás vagy önkéntes együttműködés kérdése, hanem egyre inkább nemzetközi jogi kötelezettségként jelenik meg.

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány 2030-ig lesz hivatalban, vagyis ez a ciklus az évtized végéig tartó klíma- és energiapolitikai célok elérésében döntő jelentőséggel bír – az ezen szakpolitikák terén nyújtott előrelépés pedig Magyarország versenyképességét is fellendítheti. Bár vannak bíztató eredmények, sok szempontból jelentős az elmaradás, késés. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mik a legsürgősebb, illetve négyéves időtávon legfontosabb intézkedések, amelyekkel érdemes kezdeni.

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus ismét megmutatta, mennyire sérülékeny a fosszilis alapú világgazdaság. Amint nőtt a feszültség a Közel-Keleten, az energiaárak azonnal emelkedni kezdtek, mert a piacok az ellátás biztonságát féltik. A mostani válság ezért nemcsak geopolitikai esemény, hanem újabb emlékeztető arra, hogy az energiaellátás biztonsága és a zöld energiaátmenet valójában ugyanannak a stratégiai kérdésnek a két oldala.