Szakmai műhelyünk 2025-ös évértékelője
12.28.2025
Tibor Schaffhauser

2025-ben a Green Policy Center igyekezett tovább erősíteni szerepét a hazai klímapolitikai diskurzusban azáltal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépést nem csupán szakpolitikai elemzéseken és javaslatokon keresztül, hanem szélesebb társadalmi párbeszéd formájában is aktívan előmozdította.


Az év során a GPC munkatársai több fontos rendezvényen és szakmai fórumon jelentek meg, valamint számos elemzést, konferenciaösszefoglalót és rádióbeszélgetést publikáltak. E munkák célja az volt, hogy ne csupán a klímapolitika technikai elemeit tárgyalják, hanem hogy a közgondolkodásba is bevigyük a hosszú távú fenntarthatóság kérdéseit.

2025-ben a Green Policy Center rendszeresen reflektált a hazai és európai klímapolitikai folyamatokra. Külön figyelmet kapott a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálata, valamint azok a kérdések, hogyan érdemes előrehaladnunk az újraiparosítással, összhangban vannak-e a versenyképességi elképzelések a fenntarthatósággal, vagy hogy a nemzetközi intézményrendszer alkalmas-e klímapolitika hatékony átültetésére, illetve merre halad az uniós és nemzetközi klímapolitika? A publikációk visszatérő üzenete volt, hogy az ambíciók önmagukban nem elegendők: a célok teljesítéséhez kiszámítható szabályozásra, stabil intézményi háttérre és következetes végrehajtásra van szükség.

Továbbra is nagy hangsúlyt fektettünk a párbeszédre. Konferenciák, webinárok és nyilvános beszélgetések keretében foglalkoztunk az energiaátmenet, az épületállomány megújítása, a közlekedés zöldítése és az iparpolitika klímacélokkal való összehangolásának, vagy a 10 éves Párizsi Megállapodás eredményeinek kérdéseivel.

Az év egyik kiemelt eseménye volt a Klímasemleges Magyarország 2050 Konferencia, amelynek fókuszában a pozitív zöld jövőképek meghatározásának fontossága állt. A rendezvényen résztvevők szakértőkkel együtt gondolkodtak arról, milyen társadalmi és gazdasági változások vezethetnek el egy élhető, klímasemleges jövőhöz, ahol a települések tiszta levegőt biztosítanak, az energiahatékonyság növekszik és a mobilitás kibocsátásmentessé válik.

Emellett „A Klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért” címmel egy háromrészes beszélgetés-sorozat (itt, itt és itt) is zajlott, amely azon tudományos alapelveket tárgyalta, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a közvélemény és a döntéshozók egyaránt világos, megalapozott üzeneteket kapjanak az éghajlatváltozás kezeléséről.

Szeptemberben a GPC társ-szervezőként segítette egy nagyszabású konferencia lebonyolítását, amely az új, 2026 júniusáig megalkotandó klímatörvény szakmai alapjait vitatta meg. A rendezvény célja az volt, hogy a kormányzati képviselők, a civil szervezetek és szakértők együtt gondolkozzanak a hazai éghajlatvédelmi jogi keretek jövőjéről.

Egyre hangsúlyosabbá vált munkánk során a már elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz való alkalmazkodás is. A klímaváltozás hazai hatásai, különösen a vízhiány, az aszály és a mezőgazdaság sérülékenysége világossá tették, hogy a klímapolitika nem kizárólag jövőbeni kockázatokról szól, hanem a biztonsági tervezés részévé kell, hogy váljon. A Green Policy Center elemzései arra hívták fel a figyelmet, hogy az alkalmazkodás elmaradása már rövid távon is gazdasági és társadalmi következményekkel járhat.

A Klímabajnokok rádióműsor továbbra is havonta jelentkezett a Mária Rádió frekvenciáin, ahol a klímavédelem társadalmi dimenzióit, jó gyakorlatait és kulturális aspektusait is bemutattuk. Az évad során többek között a fiatalok szerepéről a teremtésvédelemben, valamint Ferenc pápa teremtésvédelmi örökségéről is beszélgettünk, ezzel is erősítve a klímavédelem és a közösségi értékek közötti kapcsolatot. Ezen felül idén indítottuk podcast beszélgetéseinket is a klímaváltozás és biztonság kapcsolatáról, megvitatva milyen kihívásokra kell felkészülnünk. Ezek a beszélgetések azt az üzenetet erősítették, hogy a klímaváltozás kezelése nem kizárólag technikai vagy szakpolitikai kérdés, hanem társadalmi tanulási folyamat is. A Nézőpont műsor részeként rövid üzenetekkel is rendszeresen jelentkeztünk az év során a hallgatók felé.

Összességében 2025 a Green Policy Center számára a konszolidáció és az elmélyülés éve volt. A hangsúly nem új témák felvetésén, hanem a már ismert kihívások árnyaltabb, összefüggéseiben értelmezett bemutatásán volt. Az idei munkánk arra emlékeztetett, hogy a klímapolitika sikere nem gyors fordulatokon, hanem következetességen, hitelességen és hosszú távú gondolkodáson múlik. Ezen szellemiséggel tervezünk 2026-ban is tovább haladni a klímasemlegesség felé vezető úton.


Kapcsolódó bejegyzések

Átláthatóságot az uniós források tervezésének!

Átláthatóságot az uniós források tervezésének!

Az uniós források tervezésének átláthatóságát, a társadalmi és szakmai partnerek bevonását sürgetik civil szervezetek a kormánytól a Szociális Klímaterv és a nemzeti és regionális partnerségi terv kapcsán. A tét: mire költhetünk több ezer milliárd forintot 2028-tól hét éven át.

Egyetlen szélsőséges időjárási esemény is dominóhatást indíthat el – Európa új terve Magyarországnak is irányt mutat

Egyetlen szélsőséges időjárási esemény is dominóhatást indíthat el – Európa új terve Magyarországnak is irányt mutat

Az éghajlatváltozás hatásai nem állnak meg egy-egy ágazat határán: egy szélsőséges időjárási esemény az energiaellátástól a vízellátáson át az egészségügyig több létfontosságú rendszer működését is veszélybe sodorhatja. Az Európai Bizottság új keretrendszerrel kívánja ellenállóbbá tenni a kontinenst, amely már most is évente több tízmilliárd eurós éghajlati károkat szenved el. Írásunkban azt mutatjuk be, miért kell az alkalmazkodás mellett a rendszerek ellenálló képességét is erősíteni, és milyen feladatokat jelent ez Magyarország számára a vízgazdálkodástól a kritikus infrastruktúrák védelméig.

Az éghajlatváltozás nem vár a törvényalkotásra – nyílt levél a miniszterelnöknek a klímatörvényért

Az éghajlatváltozás nem vár a törvényalkotásra – nyílt levél a miniszterelnöknek a klímatörvényért

Nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz a több mint 200 szervezetet összefogó civil klímatörvény-kezdeményezést elindító szervezetek. Attól tartanak, hogy a kormány tervezetének csúszása miatt idén már nem marad elég idő a társadalmi vitára és a törvény elfogadására. A következő hőhullámokra és aszályokra azonban már most készülni kellene.