Hova akarunk eljutni? – vitaindító elemzésünk a magyar klímapolitika jövőjéről II.
03.13.2021
Huszár András

Amennyiben egy ország lefektette hosszútávú céljait az éghajlatváltozás globális problémájának megoldásához való hozzájárulásában, fontos, hogy eredményes mérföldköveket és középtávú lépéseket is megfogalmazzon. Háromrészes tanulmánysorozatunk második írásában ezzel fogunk foglalkozni.


Írásainkat a 2017-es ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének éves Konferenciáján (UNFCCC COP23) a Fiji Elnökség által megfogalmazott három irányító kérdésre építjük: Hol állunk most? Hova akarunk eljutni? Hogyan jutunk el oda? Ennek megfelelően az első tanulmányunk a „Hol állunk most?” kérdésre válaszolva vázolta fel véleményünket és fogalmazott meg javaslatokat a klímasemlegesség felé vezető úthoz.

A háromrészes stratégiai szempontokkal foglalkozó tanulmánysorozatunk második része azt kívánja vizsgálni, hogy a kiindulópontok helyes rögzítése után melyek lehetnek a legfontosabb céljai a magyar klímapolitikának, melyek azok a mérföldkövek, amelyek elérése értelmet adnak a cselekvéseknek, egyúttal viszonyítási pontokat is jelentenek.

Írásunkban a Párizsi Megállapodás 2. cikkében megfogalmazott hármas célrendszert követve a Kibocsátáscsökkentési és elnyelési; az alkalmazkodási; valamint a finanszírozási dimenziókban vizsgáljuk meg milyen célok felé érdemes haladnia a nemzeti klímapolitikának. Elemzésünk alább érhető el:


Kapcsolódó bejegyzések

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A Duna rekordalacsony vízállása miatt részlegesen leállított Paksi Atomerőmű áramtermelését nappal a napelemek pótolták, napnyugta után azonban Magyarország fokozottan importra szorult. A nyári krízis megmutatta, hol maradt félbe a hazai zöld átállás: a napenergia gyors terjedését nem követte elegendő tároló, szélenergia- és hálózati fejlesztés. Az egyre forróbb, aszályosabb nyarakra olyan áramrendszerrel kell felkészülni, amely kevesebb hűtővízzel és rugalmasabban képes kiszolgálni a fogyasztást.