Hova akarunk eljutni? – vitaindító elemzésünk a magyar klímapolitika jövőjéről II.
03.13.2021
Szerző: Huszár András

Amennyiben egy ország lefektette hosszútávú céljait az éghajlatváltozás globális problémájának megoldásához való hozzájárulásában, fontos, hogy eredményes mérföldköveket és középtávú lépéseket is megfogalmazzon. Háromrészes tanulmánysorozatunk második írásában ezzel fogunk foglalkozni.


Írásainkat a 2017-es ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének éves Konferenciáján (UNFCCC COP23) a Fiji Elnökség által megfogalmazott három irányító kérdésre építjük: Hol állunk most? Hova akarunk eljutni? Hogyan jutunk el oda? Ennek megfelelően az első tanulmányunk a „Hol állunk most?” kérdésre válaszolva vázolta fel véleményünket és fogalmazott meg javaslatokat a klímasemlegesség felé vezető úthoz.

A háromrészes stratégiai szempontokkal foglalkozó tanulmánysorozatunk második része azt kívánja vizsgálni, hogy a kiindulópontok helyes rögzítése után melyek lehetnek a legfontosabb céljai a magyar klímapolitikának, melyek azok a mérföldkövek, amelyek elérése értelmet adnak a cselekvéseknek, egyúttal viszonyítási pontokat is jelentenek.

Írásunkban a Párizsi Megállapodás 2. cikkében megfogalmazott hármas célrendszert követve a Kibocsátáscsökkentési és elnyelési; az alkalmazkodási; valamint a finanszírozási dimenziókban vizsgáljuk meg milyen célok felé érdemes haladnia a nemzeti klímapolitikának. Elemzésünk alább érhető el:


Kapcsolódó bejegyzések

 

Tippek fenntarthatóbb nyaraláshoz

Tippek fenntarthatóbb nyaraláshoz

Bár a klímaváltozás és az energiaár-válság miatt több országban is a vasútközlekedés támogatásával segíti polgárait a kormányzat, Magyarországon még várat magára egy hasonló kezdeményezés. Ennek ellenére mi is tudunk ügyelni arra, hogy fenntarthatóbb és klímabarátabb legyen az idei nyaralásunk. Ehhez az alábbi írásunkban igyekszünk pár tippet adni!

Az energiaközösségek jelenthetik a kiutat az energiaválságból?

Az energiaközösségek jelenthetik a kiutat az energiaválságból?

Fontos szerepet kaphatnak az immár Magyarországon is szaporodó energiaközösségek nem csak a zöld átállásban, hanem a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedésben is. Azonban, hogy pontosan mekkora lesz ez a szerep, arról megoszlanak a vélemények. Az mindenesetre jól látszik, hogy mind a kormányzat, mind az energetikai szakma egyre inkább érdekeltté válik a létrehozásukban. Ráadásul a társadalom számára is kedvező folyamatról van szó, hiszen az energiabiztonság fokozódása mellett elősegítheti a hazai energiaszektor demokratizálódását is. Ezt a folyamatot igyekszik gyorsítani az újonnan alapított, az energiaközösségek és rugalmassági szolgáltatók érdekeit védő szakmai szervezet, a MERSZ.

Mióta ciki takarékosnak lenni?

Mióta ciki takarékosnak lenni?

A klímaválság már eddig is, az egyre fokozódó energiaválság pedig még inkább arra kényszerítheti a fogyasztókat, hogy átgondolják az energiához és annak fogyasztáshoz való viszonyukat. Ez a kérdés a rezsicsökkentés csökkentésével Magyarországon is egyik pillanatról a másikra húsbavágó kérdéssé vált. Mégis az erről való értelmes párbeszédet hazánkban beárnyékolják a takarékossági praktikákat cikinek, nevetségesnek beállító hangok. Miközben már nem az a kérdés, hogy át kell-e gondolnunk energiafogyasztási szokásainkat, hanem hogy ezt magunktól, időben tesszük-e meg, vagy a külső körülmények kényszerítik ki drasztikusabb formában.