Az Európai Parlament január közepén zöld jelzést adott egy irányelvre, amely javítani fogja a termékek címkézését és betiltja a megtévesztő környezeti állítások használatát a jövőben. Mit is takar azonban ez az irányelv és mi a jelentősége?
Egy 2020-as Bizottsági tanulmány kiemelte, hogy az EU-ban vizsgált környezeti állítások 53,3%-a homályos, megtévesztő vagy alaptalan volt, és 40%-uk megalapozatlan volt. A vállalatok által önkéntes zöld állításokra vonatkozó közös szabályok hiánya zöldrefestéshez, vagy zöldremosáshoz vezethet. Ezzel megtéveszthetik a fogyasztókat és egyenlőtlen játékteret teremthetnek az EU piacán, a valóban fenntartható vállalatok hátrányára. Az Európai Unióban valóban egyre nehezebb eligazodnia a fogyasztóknak, mivel hozzávetőlegesen 230 féle fenntarthatósági és 100 féle zöld energia címke létezik jelenleg, amelyek egységes szabályozás hiány nagyon eltérő mennyiségű és minőségű információt adnak a termékek vagy szolgáltatások valós zöld mivoltáról.
Az Európai Parlement által elfogadott irányelv a fentiek mentén azt célozza, hogy védelmet nyújtson a fogyasztóknak a megtévesztő marketinggyakorlatokkal szemben, és segítse őket a jobb vásárlási döntések meghozatalában. Ennek érdekében számos problémás marketing szokást, mint a zöldrefestést és a termékek tervezett korai elavulását vennék fel az uniós tiltott kereskedelmi gyakorlatok listájára.
Amennyiben a tagállamok képviselőit tömörítő Európai Tanács is rábólint a szabályozásra, úgy az új szabályok arra törekednek, hogy a termékcímkézést átláthatóbbá és megbízhatóbbá tegyék. Ennek keretében betiltják az általános környezeti állítások, mint például az „környezetbarát”, „természetes”, „biológiailag lebomló”, „klímasemleges” vagy „öko” címkék felhasználását, amennyiben ezen állítások alátámasztására nem szolgáltatnak megfelelő bizonyítékokat. Ha például a termékeken egy esőerdős vagy egy jegesmedvés címkét tűntetnek fel, az az új szabályok megsértése alá eshetnek.
A fogyasztók számára a leginkább szembetűnő változás az lesz, hogy a fenntarthatósági címkék használatát is szabályozni fogják a jövőben, tekintettel azzal járó zavarra és az összehasonlító adatok hiányára. Ahogy említettük, jelenleg több száz, eltérő alátámasztottságú címke van forgalomban az Unióban. A jövőben az EU-ban csak azokat a fenntarthatósági címkéket engedélyezik majd, amelyek hivatalos tanúsítási rendszereken alapulnak vagy jogosult közintézmények állítanak ki.
Emellett az irányelv tiltani fogja azokat az állításokat, miszerint egy terméknek semleges, csökkentett vagy éppen pozitív hatása van a környezetre, ha a kibocsátásaikat csak kibocsátási egységek megvásárlásán keresztül csökkentik valódi intézkedések helyett. Ennek a tilalomnak a célja egyértelművé teszi, hogy az Európai Unió elvárja, hogy a cégek valódi kibocsátás-csökkentési lépéseket tegyenek a fenntarthatóbb működésük érdekében.
Az új jogszabály másik fontos célja, hogy a gyártókat és a fogyasztókat nagyobb mértékben ösztönözze a termékek tartósságára és hosszabb használatára a környezeti erőforrások alacsonyabb felhasználása és a hulladék csökkentése érdekében. A jövőben a garanciainformációknak láthatóbbnak kell lenniük, és egy új, harmonizált címke is létrejön, amely nagyobb figyelmet szentel azoknak a termékeknek, amelyek hosszabb garanciális időszakkal rendelkeznek.
Az új szabályok tiltani fogják az alaptalan tartóssági állításokat (például ha egy telefon akkujára 5000 töltési ciklust ígérni megfelelő alátámasztás nélkül), a fogyóeszközök korábbi cseréjére való ösztönzést (mint ami gyakran történik a tintapatronok esetében), és azt állítani, hogy egy adott termék javítható, miközben a tervezése során ennek ellentétjére tettek kísérletet a gyártók. Utóbbi esetben szintén a legelső termék, amely eszünkbe juthat, az a mobiltelefon.
Fontos azonban megjegyezni, hogy bár az új irányelv előírja, hogy a termékek javíthatóságára és tartósságára vonatkozó információkat az értékesítés helyén a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani, a termékek tartósabbá vagy javíthatóbbá tételére nincs további kötelezettség, így a gyártók által gyakran használt tervezett elavulás gyakorlatát nem fogja feltétlen megszűntetni.
Hogy pontosan milyen információkat kell szolgáltatnia a gyártóknak és a címkék milyen feltételekkel adhatók ki, milyen elvárásoknak kell megfelelniük, milyen módszertanokat kell figyelembe venni, azt egy különálló, a zöld állításokról szóló irányelv fogja szabályozni, ez azonban még a bizottsági tárgyalási szakaszban áll az Európai Parlamentnél. Ahogy említettük, a most elfogadott irányelv gyakorlatban történő megjelenésére is várnunk kell még. Az irányelvnek a Tanács áldását is meg kell kapnia, ezután pedig a tagállamoknak 24 hónapjuk lesz arra, hogy bevezessék nemzeti jogrendszerükbe.
