A magyar uniós elnökség nemzetközi klímapolitikai kihívásai
07.01.2024
Szerző: Tibor Schaffhauser

Július elejével veszi át Magyarország az Európai Unió soros elnöki tisztségét Belgiumtól, ezért megnézzük, milyen zöld prioritásokat határozott meg hazánk és milyen kihívásokra számíthat a közeledő elnökség során.


Korábbi írásunkban áttekintettük a spanyol-belga-magyar elnökségi trió programját, illetve azt is megnéztük, hogy mit tervezett a trió második tagjaként elérni Belgium az év első felében. Az elnökséges január elseje és június vége között ellátó belgák több eredményt is el tudtak könyvelni a környezetvédelmi témák esetén; sikerült tető alá hozni a megállapodást a javításhoz való jog kérdésében, a nehézgépek kibocsátásait illetően, a települési szennyvízkezelés fenntarthatóbbá tételének ügyében, a csomagolások csökkentése és zöldítése kérdéseiben, valamint képviselte az Európai Uniót és tagállamait a műanyagszennyezés felszámolására vonatkozó nemzetközi egyezmény létrehozására irányuló tárgyalásokon, illetve az ENSZ szakmai szintű klímakonferenciáján is. Az egyik leginkább kiemelkedő környezetvédelmi eredmény a belga elnökség során azonban egyértelműen a botrányos körülmények között elfogadott EU természetes élőhelyeinek visszaállítására vonatkozó jogszabály volt, amely alapján 2030-ig az európai szárazföldi és vizes területek 20%-át, míg 2050-re az összes ökoszisztémát helyre kell állítanunk.

A Magyar Elnökség zöld prioritásai

A júliussal kezdődő Magyar Elnökség, építve az elnökségi trió 18 hónapos prioritásaira 7 fő területet fogalmazott meg saját, év végéig tartó szemeszterére: egy új európai versenyképességi megállapodás elfogadása; az európai védelmi politika megerősítése; következetes és érdemeken alapuló bővítési politika; az illegális migráció megfékezése; a kohéziós politika jövőjének alakítása; gazdálkodó-orientált uniós agrárpolitika; és a demográfiai kihívások kezelése. Az elnökség során 1500 tanácsi munkacsoporti ülést, 37 tanácsülést és 230 elnökségi rendezvényt terveznek.

A klímapolitika területén az elnökség mottóként a „Fenntartható, egészséges és versenyképes Európa” címszavakat határozta meg. Ennek elérésére a 2030-as környezetvédelmi és klímapolitikai keretrendszert adó Európai Zöld Megállapodás és annak gyakorlati átültetésére törekvő „Fit for 55” szakpolitikai csomag megvalósítására fognak fókuszálni, illetve a zöld és klímasemleges, valamint körforgásos gazdaságra történő átállás támogatására. Ennek mentén az elnökség igyekezni fog a környezetvédelmi prioritásokat meghatározni a következő uniós jogalkotási időszakra. Konkrétumok terén megemlíti az elnökségi dokumentum, hogy szeretnék előrevinni az EU új 2040-es klímapolitikai céljainak meghatározására irányuló tárgyalásokat, valamint a már említett szakpolitikák megvalósításába az elnökségi program szerint igyekeznek minél jobban bevonni az állampolgárokat, mivel nélkülük nem képzelhető el egy sikeres zöld átállás. Hogy ez hogyan történne pontosan, egyelőre nem ismerünk több részletet. Ezen felül a magyar elnökség igyekszik majd támogatni az Európai Bizottság és a tagállamok közti gördülékenyebb együttműködést a Nemzeti Energia- és Klímatervek megvalósításának vonatkozásában, ahogy az COP29 ENSZ klímakonferencia keretében bátorítani tervezi a harmadik országokat ambiciózusabb és realisztikus klímapolitikák elfogadására és átültetésére.

Környezetvédelmi témák között még megemlítésre kerül a biológia sokféleséggel foglalkozó idei ENSZ konferencia fontossága, valamint a vízzel kapcsolatos erőforrások kiemelt szerepe, illetve a versenyképes körforgásos gazdaságra történő átállás fontossága.

A klímapolitikával szorosan összefüggő energiapolitikát illetően két kiemelt témát tűzött zászlajára a magyar elnökség. Prioritásként tervezik kezelni a geotermikus energia hasznosításának támogatását, mivel ezt az energiaforrást az elnökség az energiafüggetlenség, ellátásbiztonság és klímacélok megvalósításának zálogának tekinti.  Az ellátásbiztonság további támogatására a másik kiemelt téma a magyar elnökségi programban pedig a hálózatfejlesztés lesz, amely támogatására kiemelt figyelmet terveznek fordítani a következő hónapokban.

A magyar elnökség előtt álló zöldpolitikai kihívások

A magyar elnökség által felvezetett témák előre vitelét nehezítik a júniusban tartott európai parlamenti választások, mivel ezt követően általában több hónapra leáll az uniós döntéshozatal, amíg feláll az új Bizottság, kiosztásra kerülnek az új pozíciók, összeállnak a parlamenti képviselőket segítő csapatok, a parlamenti bizottságok. Ennek mentén sok elemző arra számított eddig, hogy az uniós energia- és klímapolitika terén nagy előrelépésre nem számíthatunk a magyar elnökség első hónapjaiban.

Azonban a Brüsszelből érkező legújabb hírek arról árulkodnak, hogy ezúttal lehet, gyorsabban lezárulnak ezek az egyeztetések és nem szükséges hónapokat várni, mire újra beindulhat az uniós munka. Ezt azonban még nem lehet készpénznek venni, mivel a magyar, az olasz és a cseh kormányfő nem elégedett a jelölési folyamattal, azonban a június 28-ai miniszterelnöki szintű tanácsülésen megerősítették  az Európai Bizottság jelenlegi elnökét, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) pártcsalád jelöltjét, Ursula von der Leyent pozíciójában. Von der Leyennek azonban még egy Európa Parlamenti szavazáson is meg kell erősítenie a pozícióját július 18-án.

Annak érdekében viszont, hogy ez megtörténjen, von der Leyennek még támogatókat kell találnia a legnagyobb frakcióval rendelkező EPP körében, amely azonban azzal kampányolt, hogy több, már elfogadott uniós klímapolitikai célt felül akar vizsgálni. Az Európai Zöld Megállapodást tető alá hozó von der Leyen-kabinettnek pedig ennek fényében kérdés, hogy mennyi kompromisszumot kellene kötnie az EPP támogatásáért cserébe a következő ciklus zöldpolitikáját illetően.

Az uniós jogalkotás egyik kiemelt kérdése idén az EU új, 2040-es klímacéljainak meghatározása lehet, amelyet a von der Leyen-féle előző Bizottság prioritásként kezelt. A Bizottság által bemutatott kommunikációban a 2040-es uniós kibocsátás-csökkentési célnak az üvegházhatású gázok (ÜHG) nettó kibocsátásának 90%-kal való csökkentése kellene, hogy legyen 1990-hez képest. Egy új 2040-s uniós klímacél azért is kiemelten fontos, mert az Európai Uniónak és tagállamainak jelenleg csak rövid távú, 2030-ig tartó klímacéljaik, illetve egy 2050-es klímasemlegességi célkitűzése van, a közép-távú cél egyelőre hiányzik, illetve az ENSZ felé 2025 elején szükséges az EU-nak kommunikálnia az új vállalásait. A közép-távú célok kijelölése viszont fontos az ipari és üzleti szereplők számára, hogy ezekhez tudják igazítani stratégiáikat és beruházásaikat.

Bár az új Bizottság felállása, valamint az esetleges háttéralkuk környékén tapasztalható bizonytalanságok miatt az uniós klímapolitika terén még kétséges, hogy a magyar elnökség mikor tud nekilátni a tartalmi munkának és mennyire tud ambiciózus lenni, az bizonyos, hogy a nemzetközi klímapolitika terén lesz bőven teendője a hazai tárgyalódelegációnak. A nemzetközi klímapolitika területén hazánk feladata lesz az Azerbajdzsánban megrendezésre kerülő következő ENSZ klímakonferenciára szóló uniós mandátum előkészítése és az uniós delegáció vezetése is, ahol többek között az új hosszútávú klímafinanszírozási cél elfogadására kell koncentrálni. Azt ezt előkészítő technikai tárgyalásokra június elején került sor, amelyek viszont komoly csalódottságra adhatnak okot az EU számára, mivel a kibocsátás-csökkentési és tudományos kérdésekben nem sikerült egyezségre jutnia az országok képviselőinek, pedig ahhoz, hogy tarthassuk a Párizsi Megállapodás által meghatározott legfeljebb 1,5°C-os melegedési pályát, mihamarabbi lépésekre van szükségünk globálisan.

Az EU kéréseinek érvényre juttatása szempontjából azonban akár még hasznos is lehet, hogy az Azerbajdzsánban megrendezésre kerülő klímakonferencián hazánk fogja képviselni az EU érdekeit, mivel Magyarország és a kaukázusi ország között kifejezetten jó a diplomáciai kapcsolat. Ennek erősítésére, illetve az EU számára fontos nemzetközi klímapolitikai témák előrevitelére pedig több nemzetközi esemény is fog adódni a közeljövőben, ahol a magyar tárgyalódelegáció fogja képviselni az uniós álláspontot.

Az, hogy az új Európai Bizottság mennyire igyekszik ambiciózus programot felállítani és milyen gyorsan tud nekilátni a munkának, komoly kihatással lesz a magyar elnökség menetrendjére, valamint hosszabb távon az uniós klímapolitikai jövőjére is. Az pedig, hogy meddig jut el a magyar elnökség mind az uniós, mind a nemzetközi klímapolitika területén, azért is érdekes lehet, mert már olyan nyilatkozatokat hallani az EU soros elnökségét hazánk után ellátó Lengyelország részéről, hogy alapvető uniós klímapolitikai döntéseket szeretnének alapjaiban átdolgozni a 2025 első felében tartandó elnökségük során, ami komoly vitákat és változásokat hozhat még a tagállamok, a Bizottság és a soron következő lengyel elnökség között.


Kapcsolódó bejegyzések

 

Települési szintű klíma-együttműködések lehetőségei és akadályai Magyarországon

Települési szintű klíma-együttműködések lehetőségei és akadályai Magyarországon

A Green Policy Center az elmúlt időszakban több helyi klíma-együttműködést igyekezett szakmailag támogatni, ezzel is hozzájárulva Magyarország 2050-es klímasemlegességi céljának eléréséhez. Az alábbiakban összefoglaljuk az ennek során szerzett legfontosabb tapasztalatokat, különösen arra nézve, hogy milyen elemek segíthetnek egy sikeres helyi klíma-partnerség beindításához és konkrét gyakorlati projektek megvalósításához a hazai viszonyok között, illetve, hogy mik azok a tényezők, amelyek hátráltatnak egy ilyen vállalkozást.

Csalódást keltő ENSZ technikai klímakonferencia – a tudomány és a kibocsátás-csökkentés fontosságának megkérdőjelezése

Csalódást keltő ENSZ technikai klímakonferencia – a tudomány és a kibocsátás-csökkentés fontosságának megkérdőjelezése

Lezajlott az ENSZ időközi konferenciája, amely általában a külvilág számára eseménytelen, technikai színtű tárgyalásokkal telik, ezúttal azonban komoly politikai és taktikai csatározások helyszínévé vált a progresszív és a fosszilis iparukat védő országok között, miközben a kibocsátás-csökkentésben nem sikerült egyezségre jutni.

Kezdődik az ENSZ időközi klímakonferenciája – A következő hetekben kiderül, mivel kell a magyar elnökségnek főznie

Kezdődik az ENSZ időközi klímakonferenciája – A következő hetekben kiderül, mivel kell a magyar elnökségnek főznie

Hétfőn kezdődik az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezményének következő szakértői szintű ülésszaka a Keretegyezmény Titkárságának székhelyét adó bonni konferenciaközpontban. Ez az utolsó szakmai szintű nemzetközi klímapolitikai egyeztetés az idei „pénzügyi” COP29 klímakonferencia, valamint a magyar uniós elnökség megkezdése előtt. Mire számítsunk, hol kell előre lépnünk?