Klímaváltozás és Biztonság Magyarországon – eredménybemutató konferencia
03.04.2024
Tibor Schaffhauser

A klímaváltozás milyen negatív hatásaira kell felkészülnie hazánknak és melyek azok, amelyek biztonsági kihívásokká válhatnak, amennyiben nem kezeljük őket időben? Ezekre a kérdésekre igyekeztünk választ adni a „Klímaváltozás és biztonság Magyarországon” című projektünk eredménybemutató konferenciáján.


2024. február 28-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) került megrendezésre a „Klímaváltozás és biztonság Magyarországon” című projektünk eredménybemutató konferenciája. A projekt tartalommeghatározó konferenciáján kiválasztott témákban (humán, természeti és gazdasági kihívások) az elmúlt időszakban zajlott kutatások és műhelyviták eredményeit mutatták be a szerzők, illetve folytattak panelbeszélgetéseket meghívott előadókkal.

A konferenciát dr. Kemény Gábor, az NKE fejlesztési rektorhelyettese nyitotta meg, aki nem csupán megnyitó beszédében hangsúlyozta a téma fontosságát, de azzal is aláhúzta kutatás fontosságát, hogy mindvégig jelen volt, sőt kérdésekkel be is kapcsolódott a konferencia munkájába. A konferencia nyitóelőadását Konkolyné Bihari Zita, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató NZrt. éghajlatkutatási osztályának vezetője tartotta bemutatva a klímaváltozás ma is tapasztalható, de a jövőben várható legfontosabb jelenségeit hazánkban, mint az előttünk álló további átlaghőmérséklet-növekedés, csapadék-viszonyok változása, vagy hőhullámok sokasodása.

A Humánpolitikai kihívások körében dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szaktanácsadója az egészségügyi biztonságról, ezen belül is elsősorban hőhullámok veszélyességéről és következményeiről számolt be. Az élelemzésbiztonság kérdéseinek és biztonságpolitikai összefüggéseit dr. Lakner Zoltán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agrár és Élelmiszergazdasági Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára foglalta össze. A szekció harmadik előadását dr. Horváth Valéria, a NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének tanársegédje tartotta a klímamigrációról. Lényegében ez volt annak a panelbeszélgetésnek a fő témája is, amelyen az előadók mellett dr. Pokorádi István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium EU Közös Kül- és Biztonságpolitikai és Bővítési főosztályának referatúravezetője, illetve dr. Hautzinger Zoltán r. ezredes, tanszékvezető, a Rendészettudományi Kar oktatási dékánhelyettese vettek részt.

A konferencia természeti kihívásokkal foglalkozó szekciójában a klímaváltozás vízbiztonsággal összefüggő legfontosabb biztonságpolitikai kihívásairól O. Lakatos Boglárka, az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskolájának hallgatója tartott előadást, míg az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák biztonságpolitikai aspektusait dr. Teknős László tű. őrnagy, az NKE Katasztrófavédelmi Intézete (KI) Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszékének adjunktusa mutatta be. A szekció panelbeszélgetésén az előadókon kívül dr. Balatonyi László, az Országos Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője, dr. Bodnár László tű. százados, a KI Tűzvédelmi Mérnöki Tanszékének tanársegédje, illetve Jakab Gábor, a Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont klímapolitikai igazgatója vettek részt.

Az eredménybemutató konferenciájának gazdasági kihívások szekciójában elsőként dr. Tálas Péter, az NKE John Lukacs Intézetének egyetemi docense beszélt az éghajlatváltozásnak az energetikai szektorra gyakorolt hatásainak biztonságpolitikai kihívásairól. Ezt követően dr. Teknős László és Horváth Zoltán tű. mk. őrnagy, az NKE Katonai Műszaki Doktori Iskolájának doktorandusza adtak elő az éghajlatváltozás gazdasági hatásairól Európában és Magyarországon. A szekció panelbeszélgetésén az előadók mellett részt vett Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára, illetve Szabó John, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa.

A konferencia zárásaként a projekt tanácsadó testületének tagjai dr. Tálas Péter, dr. Pálvölgyi Tamás és dr. Huszár András, szakmai műhelyünk társalapítója és igazgatója köszönték meg a szerzők munkáját és az Egyetem támogatását. A projekt eredményeit összefoglaló tanulmánykötet alább olvasható:

Szöveg: dr. Tálas Péter és Schaffhauser Tibor


Kapcsolódó bejegyzések

Szakmai műhelyünk 2025-ös évértékelője

Szakmai műhelyünk 2025-ös évértékelője

2025-ben a Green Policy Center (GPC) igyekezett tovább erősíteni szerepét a hazai klímapolitikai diskurzusban azáltal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépést nem csupán szakpolitikai elemzéseken és javaslatokon keresztül, hanem szélesebb társadalmi párbeszéd formájában is aktívan előmozdította.

A belső égésű motorok 2035 utáni gyártásban tartása egyszerre árt a környezetvédelemnek és jelenti a kegyelemdöfést az európai autóiparnak

A belső égésű motorok 2035 utáni gyártásban tartása egyszerre árt a környezetvédelemnek és jelenti a kegyelemdöfést az európai autóiparnak

Friss hírek szerint az Európai Bizottság az új, belső égésű motorral szerelt személyautók forgalomba állításának 2035-ös tilalmának enyhítését javasolja, amivel engedményeket biztosít a gyártók számára. Viszont ez mind a környezetvédelem, mint az európai autóipar globális versenyképessége szempontjából negatív fordulat és az uniós helyett a feltörekvő kínai autóipart erősítheti.

Kiszáradó ország, elmaradó válaszok – a mezőgazdaság, a klímaváltozás egyik legnagyobb hazai elszenvedője

Kiszáradó ország, elmaradó válaszok – a mezőgazdaság, a klímaváltozás egyik legnagyobb hazai elszenvedője

2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss, az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.